A Quaoar a Kuiper-öv egyik nagyobb kisbolygója, amit még 2002. június 4-én fedezett fel a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) két csillagásza, Chad Trujillo és Michael Brown. Az égitestet a távolsága miatt nagyon nehéz megfigyelni, ám most egy igen fontos részletet sikerült megtudni róla.

A Nature hasábjain megjelent publikációt jegyző nemzetközi kutatócsoport azt írja, az objektum körül egy gyűrűt sikerült megfigyelni. Ez nem szokatlan, az viszont igen, hogy a Quaoar gyűrűje nem ott található, ahol a csillagászati szabályszerűségek szerint lennie kellene.

A Quaoar átmérője nagyjából 1100 km, és van egy holdja is, a Weywot, ami nagyjából 100–160 km átmérőjű lehet. Az égitest nagyjából 14 500 km-re kering tőle, és bár a gyűrűje ennél jóval közelebb van hozzá, még mindig távolabb, mint kellene.

Paris Observatory

A Naprendszerben található égitestek esetében a gyűrűk az úgynevezett Roche-határon, vagy más néven Roche-sugáron vannak. Ez egy csillag vagy bolygó gravitációs középpontjától mért kritikus távolságot jelenti. Minél közelebb van ehhez egy kísérő égitest, annál nehezebben tudja azt összetartani a saját gravitációs ereje. Amikor az égitest eléri a Roche-határt, az égitest darabjaira esik, és valahol a Roche-határon, de mindenképpen azon belül pályára áll, vagyis gyűrűt alkot körülötte.

A Quaoarral kapcsolatban azonban azt találták a szakemberek, hogy a gyűrűje messzebb van, mint az említett Rocher-határ. Emiatt a felfedezést jegyző kutatók szerint felül kell vizsgálni a fenti elméletet, jelenleg ugyanis úgy tűnik, a Roche-határon túl is létezhet gyűrű – írja a The Wall Street Journal. Normál esetben a Roche-határon kívül lévő törmeléknek holddá kellene összeállnia, így egyelőre nem világos, hogy miért gyűrű formájában keringenek az égitest körül az objektumok.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.