Számítógépes szimuláció segítségével modellezték a szakemberek, hogy egy ház melyik részében lenne a legnagyobb esély a túlélésre egy atomrobbanás esetén, és mi az a hely, ahol nem érdemes menedéket keresni.
Több filmben is lehetett már látni arra példát, hogy a főszereplők milyen rejtekhelyen vészelnek át például egy atomrobbanást. Az egyik legemlékezetesebb ilyen jelenetet az Indiana Jones és a kristálykoponya királysága című filmben láthatjuk, amelyben a főhős egy hűtőszekrénybe bújva éli túl az atomvillanást.
Hogy mennyire jó ötlet egy hűtőszekrénybe bújni ilyenkor, az azért kérdéses, egy új tanulmányban azonban olyan búvóhelyeket szedtek össze a szakemberek, amelyekben menedéket keresve valóban lehet esélyünk túlélni a robbanást.
Ha túlságosan közel tartózkodunk a robbanáshoz, akkor az esélyünk gyakorlatilag nulla a túlélésre, ám attól távolodva egyre jobbak a kilátásaink. A kutatók szimulációkon keresztül nézték meg, mikor hova érdemes bújni egy épületen belül, az erről szóló tanulmányt pedig a Physics of Fluids hasábjain tették közzé.
A fejlett számítógépes modell azt is figyelembe vette, hogy hol vannak az ablakok, hol van folyosó, illetve hogy milyen formája van a szobának.
Az eredmények alapján a szilárd, betontömb-típusú épületek lehetnek elég erősek ahhoz, hogy kibírják a robbanást, ugyanakkor ebben tartózkodni nem feltétlenül biztonságos. Már csak azért sem, mert a belső, szűk terek erősíthetik a lökéshullámot.
A virtuális valóság mutatja meg, milyen lenne testközelből egy atomrobbanás - videó
Több mint 12 millió megtekintésnél jár az a videó, amelyben egy szemlélődő a tengerparton állva néz végig egy atomrobbanást - a virtuális valóságban.
A szimulációk alapján ahová egyáltalán nem érdemes rejtőzni, az az ablakok, ajtók elé és a folyosó. A számítások alapján még akkor is nagyobb esélyünk van túlélni a lökéshullámot, ha a robbanáshoz közelebbi szobába, annak is a robbanás felé néző sarkába kuporodunk le. Érdemes lehet még egy ablaktalan helyiségben lévő szekrénybe is elbújni – összegez az IFLScience.
A szakemberek ugyanakkor hozzátették: a szimulációknál nem vették figyelembe azt, hogy a sugárzás a robbanás után milyen hatással van az emberre. Vagyis a projekt az elsődleges túlélésről szólt, nem pedig a hosszú távú megmenekülésről.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.