A kínai Sencsou-15 űrhajó sikeresen kapcsolódott a Tienkung (Mennyei palota) nevű űrállomáshoz szerdán. A fedélzetén tartózkodó háromfős legénység nem sokkal később átszállt az űrállomásra, és találkozott három másik űrhajós társával. Ezzel először nőtt hat főre a kínai földkörüli űrlaboratórium személyzetének létszáma.

Az űrbéli találkozóval megkezdődött a kínai űrállomás legénységének első, pályán belüli váltása – közölte a kínai űrkutatási hivatal (CMSA). A hat űrhajós a tervek szerint mintegy öt napig fog együtt dolgozni – jelentette ki a CMSA. A Sencsou-15 űrhajósai hat hónapig maradnak az űrben.

Küldetésük célja lezárni az űrállomás építésének utolsó műveleteit, egyben elindítani alkalmazásának és fejlesztésének első szakaszát – derült ki egy korábbi tájékoztatásból.

Lenyűgöző képeket készítettek a Földről az új kínai űrállomás lakói

A Tienhon (Mennyei Harmónia) nevű központi modul lakói szeptember közepén hagyják el az állomást, amely jelenleg is épül.

Csi Csi-ming, a CMSA szóvivője elmondta, hogy feladatuk még az új berendezések és létesítmények telepítése az űrállomáson belül és kívül, valamint tudományos kísérletek elvégzése. Küldetésük alatt fogadják a Tiencsou-6 teherűrhajót, majd jövő májusban átadják a szolgálatot a Sencsou-16 űrmissziónak.

A Mennyei palota űrállomás a pekingi ambiciózus űrprogram koronaékszere, amely robotokat juttatott a Marsra és a Holdra, és lehetővé tette, hogy az ország harmadikként embereket juttasson Föld körüli pályára. Kína az elmúlt évtizedekben eurómilliárdokat fektetett űrprogramjába, hogy felzárkózzon az Egyesült Államokhoz és Oroszországhoz.

Először sétáltak az űrben a kínai űrállomás lakói - videó

Robotkart szereltek fel, amelyre szükség lesz az állomás további részeinek csatlakoztatásánál.

Kína azért kényszerült saját űrállomás építésére, mert az Egyesült Államok nem járult hozzá, hogy részt vegyen a Nemzetközi Űrállomás (ISS) programjában. Amikor teljesen befejeződik űrállomásának kiépítése, tömege várhatóan 90 tonna lesz – az ISS tömegének körülbelül negyede. Mérete hasonló lesz az egykori orosz–szovjet Mir űrállomáséhoz. Mintegy tíz évig fog működni.

Peking jövőre tervezi egy űrteleszkóp felbocsátást, amelynek látómezeje 350-szer nagyobb, mint az amerikai űrhivatal, a NASA Hubble űrteleszkópjának.

Kína 2003-ban küldte első űrhajósát az űrbe. Tavaly egy kis robotot helyezett el a Mars felszínén, és 2030-ra embert akar küldeni a Holdra.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.