A technológia a XIX. század végén olyan menőnek számított, hogy még röntgenportrékat is csináltattak magukról az emberek – derül ki a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának anyagából, amelyet a Radiológia nemzetközi napja alkalmából állítottak össze. A szerzők a Magyar Radiológusok Társasága (MRT) elnökével és Bogner Péterrel, a társaság vezetőségi tagjával, a PTE Orvosi Képalkotó Klinikájának igazgatójával beszélgettek.

A röntgen felfedezése gyakorlatilag egy véletlen eredménye volt, Wilhelm Conrad Röntgen egy teljesen más jellegű kísérlet során lett figyelmes a titokzatos sugárra, ám utána már nem volt megállás. A porosz tudós 1895. november 8-án, tehát, napra pontosan 127 éve készítette el az első röntgenfelvételt, méghozzá felesége kezéről.

A felfedezés híre, illetve maga a technológia pedig futótűzszerűen terjedt. Alig két hónappal Röntgen kísérlete után Klupathy Jenő fizikus Eötvös Loránd kezéről készített felvételt Magyarországon, az Egyesült Államokban pedig már 1896-ban kéztörések vizsgálatára használták. Egy időre divatba jöttek a röntgenportrék – mondani sem kell, hogy miután fény derült a sugárzás káros hatásaira, a divat gyorsan alábbhagyott.

A röntgensugár által eredményezett roppant változásokat Bogner azzal szemléltette, hogy elmesélte, a sugár megjelenése előtt az emberi test belsejében zajló folyamatok megismerésére csak egyetlen eszköze volt az orvostudománynak, ez pedig a boncolás volt. „Rövid idő leforgása alatt az orvosok lázasan kezdték próbálgatni az új lehetőségeket, és illesztették össze a felvételeken látható eltéréseket a páciens tüneteivel” – idézi fel a hőskorszakot Doros Attila. Az élvonalban ott voltak a monarchiabeli Magyarország orvosai és kutatói: Réczey Imre sebészprofesszor Ferenc József kezéről készített felvételt, a nemzetközileg is ismert Hőgyes Endre orvoskutató pedig már 1896-ban a csontváz röntgenfelvételéről közölt tudományos cikket.

A röntgensugár felfedezése magától értetődő természetességgel vezetett a képalkotó diagnosztika megszületéséhez, ugyanakkor a sugár korlátaira is rámutatott, hiszen míg a röntgen kiválóan alkalmas például csonttörések, repedések megtalálására, ám sokkal kevésbé a lágy szövetek elváltozásai, például a daganatos betegségek kiszűrésére.

„A képalkotás fejlődését Nobel-díjak sora fémjelzi, és ezek sorában magyar felfedezések is találhatóak. Hevesy György 1943-ban kapta meg a kémiai Nobel-díjat a radioaktív izotópok anyagcserevizsgálatban történő alkalmazása terén végzett munkájáért, és szintén Nobel-díjat ért a számítógépes tomográfia (CT) és a mágneses rezonancia (MRI) vizsgálat kifejlesztése” – sorolja a mérföldköveket Bogner Péter. Az ultrahang orvosi alkalmazásának kifejlesztése ugyan nem ért Nobel-díjat, de a felsoroltakhoz mérhető fejlemény volt, miután lehetővé tette a lágy szövetek vizsgálatát.

Bár a két radiológus szerint nem várható a közeljövőben olyan mindent felforgató áttörés, mint annak idején a röntgen felfedezése, a képalkotó diagnosztika továbbra is rohamosan fejlődik. Ennek egyik fő mozgatórugója a digitalizáció, illetve a számítástechnika egyre fontosabb szerepe. A számítógépes tomográfiával indult folyamat ma már a mesterséges intelligencia diagnosztikai alkalmazásánál tart, és a számítógépes hálózatokban rejlő lehetőséget használja ki a hálózati radiológia, ami a magas szintű radiológiai tudás megosztásával segíti elő az egészségügyi esélyegyenlőséget. Mindez már most érezteti hatását, hiszen a mesterséges intelligencia és a hálózati radiológia révén egy pécsi kezdeményezés drasztikusan javította a stroke diagnosztizálását és időben történő kezelését a dél-dunántúli régióban.

A diagnosztika mellett ráadásul más alkalmazási formák is megjelentek. Viszonylag új és rohamosan fejlődő terület például az intervenciós radiológia, ahol a képalkotó eljárásokat valós időben alkalmazzák a beavatkozások során, kiváltva számos nagy megterheléssel és kockázattal járó műtéti megoldást.

A hagyományokhoz méltóan a magyar radiológia továbbra is a világ élvonalában van az újabb megoldások alkalmazása, illetve továbbfejlesztése terén. A 100. születésnapját a Radiológia nemzetközi napja alkalmából a Pesti Vigadóban ünneplő Magyar Radiológusok Társasága ünnepi konferenciáján többek között hallható lesz Doros Attila előadása az intervenciós radiológia terén elért magyar eredményekről, míg Bogner Péter a hálózati radiológiában rejlő lehetőségekről beszél. Emellett szó esik majd a világon elsők között Magyarországon üzembe helyezett fotonszámláló CT-ről, ahogy az idegrendszer képalkotással történő kutatásához való magyar hozzájárulásról is.