Nincs még egy annyira színes évszak, mint az ősz. A nyár végével elkezdenek sárgulni a falevelek, a táj pedig ennek köszönhetően gyönyörű színekben pompázik. Az összefüggéssel mindenki tisztában van, azzal viszont már kevesebben, hogy vajon miért is kezdenek sárgulni a növények ebben az évszakban?
A levelek az év nagy részében zöldek, méghozzá a fotoszintézis során használt klorofill pigment miatt. A klorofill sajátossága, hogy elnyeli a napfény zöld és sárga hullámhosszát, de a zöld fényt nem, így az visszaverődik. A klorofill emellett segít a szén-dioxid és a víz cukrokká alakításában, amelyek táplálják a fát. Az őszi szezonban azonban a fák kevesebbet fotoszintetizálnak, így annyi tápanyagot nyernek vissza leveleikből, amennyit csak tudnak.
Az őszi hónapokban lassul a fotoszintézis, így a fák nem termelnek klorofilt. A szintjének csökkenése azt jelenti, hogy azok az egyéb színes pigmentek – köztük a sárga flavonolok és a xantofill, valamint a narancssárga karotinoidok –, amelyek egyébként egész évben ott vannak a levélben (csak a klorofil elnyomja őket), megmutatják magukat.
Már a földből is nyomtatnak zöldfalat, és ennek több értelme van, mint hinné
A Föld és a lakás klímája szempontjából is hasznos, ha növények borítják a ház falát vagy tetejét - és ezt immár nem csak utólagos beültetéssel, felfuttatással, füvesítéssel lehet elérni.
Bizonyos fafajok emellett antocianinokat is termelnek, ám csak ősszel. Erről annyit érdemes tudni, hogy ez adja a leveleknek a vöröses, lilás színt. Az antocianinok segítenek megvédeni a leveleket a napfénytől, miután a klorofill már ezt nem teszi meg.
Mivel a pigmentek változó arányban vannak jelen a levelekben, így a fáknak többféle árnyalatuk lehet. A klorofillt a fa még a lombhullás előtt teljesen felszívja, így a következő év tavaszán a növénynek nem kell újra előállítania azt.
A lombhullásban fontos szerepe van még az auxin nevű hormonnak is, amit a fák egész évben termelnek. Amíg ennek a hormonnak a termelése stabil, a levelek sem hullanak le a fákról. Az ősz előrehaladtával azonban ez a hormonszint csökken, ami a sejtek „megnyúlását” idézi elő, és úgynevezett abszcissziós réteget képez. Ez a sejtréteg elzárja a levél tövét a víztől.
Ahogy az auxin termelődése csökken, megnövekszik az etén nevű hormon szintje, ami pedig a levél hullásért – egyébként pedig a gyümölcs éréséért és a virágzás szabályozásáért – felelős. Végül a levél a saját súlya, vagy épp a szél miatt magától leesik.
Növényekkel vagy napelemmel kell bevonni az új francia üzleteket
Bár a zöld aktivisták teljes beborítást szerettek volna, a várható költségek miatt a kormány végül csak részlegeset írt bele a törvénybe.
A folyamatot az időjárás és a hőmérséklet is befolyásolhatja. Az indián nyár gondoskodik arról, hogy a növény tovább tudjon fotoszintetizálni, a hideg éjszakák miatt pedig gyorsabban hullhat le a lombkorona. Emellett a levelekben lévő cukrok mennyisége is befolyásolhatja a levél színét, mivel minél több van benne, annál vörösebb lesz az az őszi hónapokban.
Mivel a lehullott levelek még mindig tartalmaznak tápanyagot, így azt nem érdemes eltakarítani a kertben, mert jó szolgálatot tehetnek a talajnak, ráadásul kiváló talajtakarók is. Kivételt képeznek ezek alól a gyümölcsfák levelei, amit azért érdemes összeszedni, hogy a növényen lévő esetleges betegség tavasszal kevésbé fertőzze újra azt.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.