Az I. és a II. világháború idején elsüllyesztett hajóroncsokban akár 20 millió tonna kőolaj is lehet. De nem ez az egyetlen anyag, ami veszélyt jelent a környezetre.
Bár a hajóroncsok mesterséges zátonyként funkcionálhatnak a tengeri élővilág számára, az új kutatások arra is rámutatnak, hogy jelentős mértékű természetromobló hatásuk is lehet. Egy, a II. világháborúban elsüllyesztett német hajóból – amely már 80 éve pihen a víz mélyén – például veszélyes anyagok, köztük nehézfémek kerültek a vízbe.
A V-1302 John Mahn nevű járőrhajó, amely eredetileg halászhajó volt, 1942-ben süllyedt el az Északi-tenger belga részén. Annak érdekében, hogy kiderüljön, a hajó mennyire szennyez, a tudósok üledékmintákat vettek a tengerfenékről. Mint kiderült, nikkel és réz, valamint policiklusos aromás szénhidrogének kerültek belőle a környezetbe. Ez utóbbiak a szénben, kőolajban és benzinben található vegyi anyagok. Szivárog belőle az arzén és más, robbanásveszélyes vegyületek is.
A Frontiers in Marine Science című lapban publikált eredmény szerint a roncs nem csak beszennyezte a környezetet, de a tengerfenék mikrobiomját is megváltoztatta. A vizsgálat szerint azok a mikrobák, amelyek kapcsolódnak a policiklusos aromás szénhidrogénekhez (például a Rhodobacteraceae és a Chromatiaceae), nagyobb koncentrációban jelentek meg a területen.
A kutatók számításai szerint az I. és a II. világháború idején elsüllyesztett hajóroncsok összesen 2,5-20,4 millió tonna kőolajat tartalmazhatnak, ami jól mutatja, milyen komoly problémát jelent, hogy ezek folyamatosan a vízbe szivárognak.
(A kiemelt kép illusztráció.)
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.