Tech hvg.hu 2022. október. 10. 16:03

Újra rábukkantak egy 2000 éve eltűntnek hitt növényre, újfajta gyógyszerek készülhetnek belőle

A silphiumot az ókori egyiptomiak fűszerként is használták, de más népek is a csodájára jártak. Nem véletlenül.

Különleges történetről, és egy különleges növény amolyan (újra)felfedezéséről ír a BGR. A portál szerint az évszázadok óta eltűntnek (vagy kihaltnak) hitt silphiumot, illetve egy rokonát találták meg újra, méghozzá Törökországban, és azon belül is Kappadókiában. Ezen a területen az ókorban görögök éltek, és ők is terjesztették el a területen az eredeti növényt. A BGR szerint a silphiummal rokonságot mutató növény egy másik török területen is felbukkant.

Az eredeti növényt a történészek szerint az ókori egyiptomiak és a rómaiak is használták, mivel a belőle származó gyanta több mindenre is alkalmas volt: egyesek fűszerként alkalmazták, mások pedig gyógyhatású készítményeket állítottak elő belőle. Utóbbiakat főként sérüléseknél lehetett használni. A silphium (illetve ahogy még ismerték, a silphion) állítólag olyan értékes volt, hogy a növény darabjai az ezüsttel azonos értéket képviseltek. A római hadvezér, Julius Caesar pedig rengeteg mennyiséget felhalmozott belőle.

A növény idővel azonban eltűnt, és bár három kontinensen is kutattak utána az eltelt évszázadokban, senki sem akadt a nyomára – egészen eddig. Mahmut Miski, az Isztambuli Egyetem egyik kutatója ugyanis azt állítja, hogy a Ferula Drudeana, amit a Hasan-hegyen találtak, a rég keresett növény egyfajta rokona, mivel rengeteg a hasonlóság: a száruk szinte ugyanolyan vastag, és mindkettő elágazó gyökerekkel rendelkezik. A Ferula Drudeana-ban ráadásul olyan vegyületeket is kimutattak, amik a rákos megbetegedések elleni küzdelmet segíthetik.

(Nyitóképünk illusztráció.)

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Élet+Stílus Galicza Dorina 2024. december. 28. 20:00

Elillant történelem és babonamentes tűzvédelem – megnéztük a felújított Notre Dame-ot

Párizs székesegyháza fényesebben ragyog, mint valaha, de az évszázadok alatt felhalmozódott kosszal együtt mintha a történelmét is lemosták volna róla. Bár a felújítás még nem ért véget, ha a belső tér már nem változik, akkor az évtizedek múlva sebtében idelátogató turista azt se fogja tudni, mi történt az elmúlt öt évben a templom körül.