Az új világok nemcsak új lehetőségekkel, hanem korábban ismeretlen kockázatokkal is járnak. Ha igazuk lesz a techóriásoknak, és néhány éven belül tömegek számára nyílnak meg a metaverzum kapui, az új kibervédelmi kihívások elé állítja a cégeket.
A metaverzum kifejezés egyelőre főleg a Facebook nagy vállalkozása kapcsán kerül a hírekbe: az időközben Meta névre váltó cég tavaly nyáron jelentette be, hogy a most ismert közösségi tér után egy élethű virtuális világ megteremtésében látja a közeljövőt.
A Gartner friss kutatása szerint négy éven belül az emberiség negyede legalább napi egy órát fog a metaverzumban tölteni.
Felejtse el, amit az internetről eddig tudott - jönnek a webhárom királyok
A húszas években fókuszba kerül a virtuális valóság. Amennyire izgalmas technológiai paradigmaváltást ígér, annyira fontos társadalmi, etikai kérdéseket vet fel, hogy mit tartanak majd szem előtt az építői.
Jó ideje már nemcsak a szórakoztatóipar, hanem már a vállalati szféra is foglalkozik a virtuálisvalóság-alapú megoldásokkal. Hogy miről is van szó, azt jól megvilágította Adel Ahmad Al Redha, az Emirates Airline ügyvezető igazgatója, aki a tavasszal megrendezett Arabian Travel Market 2022 utazási szakkiállításon arról beszélt, hogy a digitalizáció rengeteg vívmánya elérhető már évek óta, de azokat eddig darabokban használták, nem pedig összekapcsolva. Al Redha véleménye szerint a metaverzum és kapcsolódó technológiái segítségével a különböző alkalmazások és szolgáltatások egy nagy egésszé állnak majd össze – és ez lesz az a jövő, amikor már nemcsak játékokkal szórakozhatunk, hanem komplett folyamatokat intézhetünk a virtuális világban.
Például bizonyos munkafolyamatokat is. A Deloitte korában említett elemzésében rámutatott: ahelyett, hogy a képernyőn látnánk az embereket néhány videóblokk segítségével, lehetőség nyílhat arra, hogy ugyanabban a virtuális szobában tartózkodjunk, ötleteljünk, közösen dolgozzunk, vagy akár meg is változtassuk a helyiséget a felmerülő igények alapján. A kiterjesztett munkahelyek egyesítenék ezeket a funkciókat, lehetővé téve az emberek számára, hogy virtuálisan részt vegyenek egy fizikai megbeszélésen.
Bill Gates tavaly decemberi írásában azt jósolta, a távmegbeszélések – ma videóhívások és -konferenciák, callok – zöme két-három éven belül már a metaverzumban zajlik majd.
Hogyan lehet majd pénzt csinálni a metaverzumban?
Napjaink egyik legizgalmasabb témája a virtuális valóság, a metaverzumban rejlő lehetőségek. A világ legnagyobb vállalatai igyekeznek elsőként belépni erre az új területre. De mit értünk metaverzum alatt pontosan? Mely iparágak a leginkább érintettek? Ezekre a kérdésekre kerestek választ a Deloitte szakértői.
Az üzleti lehetőséget már igen, a potenciális veszélyeket még nem igazán látják a vállalatok ebben az új világban – mondta nemrég a CNBC-nek Prabhu Ram, a CyberMedia Research ipari kibervédelemmel foglalkozó vezetője.
A szakember egy példát is hozott. Képzelje el, hogy egy több millió forintos üzletről egyeztet a főnökével, majd kilépnek a beszélgetésből. Később, amikor találkoznak, és felhozza főnökének a témát, kiderül, hogy ő bizony semmit nem tud róla. Ez jövő héten az irodában nem nagyon elképzelhető, ám a metaverzumban, ahol avatárok formájában találkoznak majd munkavállalók, megeshet, hogy egy elég ügyes hacker felveszi a másik digitális identitását – arca mellett a deepvoice technológia segítségével, valós idejű átalakítással hangját is képes lesz életszerűen mímelni.
„Mivel a metaverzum lehetőségei egyelőre csak körvonalazódnak, a metaverzum adatvédelmi és biztonsági problémáival kapcsolatos aggályok továbbra is csak néhány technológiafókuszú vállalatnál vannak jelen” – mondta Ram a CNBC-nek, hangsúlyozván, hogy ahogy új támadási formák jelennek meg, a mai biztonsági paradigmák alapvető átalakítására lesz szükség a metaverzumbéli kontrollok kialakításához.
A metaverzumok legkényesebb kiberbiztonsági kérdései közé tartozik a belépő felhasználók hitelesítése, a belépéshez használt hardverek (VR-szemüvegek) feltörhetősége, a metaverzumban mozgók kommunikációjának lehallgathatósága, illetve a párbeszédek moderálásának lehetősége.
A JPMorgan amerikai pénzügyi tanácsadó cég év elején közzétett javaslatcsomagjában az áll: a más felhasználók vagy szervezetek azonosításához használt hitelesítő adatoknak jól strukturáltnak kell lenniük, hogy gördülékeny lehessen az autentikáció. Hiszen amíg nincs meg az egyszerűen felépíthető bizalom, addig nem várható az innováció elterjedése sem.
A virtuális világ NAV-ja: a világon először egy dubaji hatóság belép a metaverzumba
Míg a legtöbben egyelőre csak próbálják megérteni, mit is hozhat magával a technológiai fejlődés következő lépcsőfoka, a világ állami szerveinek zöme pedig igen messze van attól, hogy lépést tartson a korral, Dubaj virtuális javakat szabályozó hatósága, a VARA bejelentette: központot hoz létre a metaverzumban.
Egyetért vele Gary Gardiner, a Check Point kiberbiztonsági vállalat szakembere, aki már azt alapvetőnek tartja, hogy a virtuális világokba lépéshez – jelenlegi elképzeléseink szerint – mindenképpen szükséges VR-headsetekbe legyenek építve biometrikus azonosítást végző hardverek. A metaverzumok kialakítóinak, a virtuális világok üzemeltetőinek pedig gondoskodniuk kell róla, hogy a felhasználók már első blikkre lássák a többiekről, kik a hitelesített júzerek és kik számítanak megfelelő szintű azonosítás hiányában megbízhatatlannak.
Hogy a megbízhatóság ne változzon világról világra, és hogy minden szereplő, aki akar, könnyedén alkalmazkodjon a különféle metaverzumokhoz, Gardiner és több más szakértő is közös biztonsági szabványok elfogadását és gondozását javasolja.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.