Az SAP a napokban közzétette a mesterséges intelligencia (MI) jövőjére vonatkozó előrejelzéseit, kiemelve öt meghatározó témát, amelyek várhatóan alakítani fogják az üzleti világot – így aztán végül a mindennapokat is.
Jelentős átrendeződést hozott az Uniomedia idei LinkedIn felsővezetői toplistája, amelyen a Jabil Circuit vezérigazgatója, Kékesi Sándor szerezte meg az első helyet, egy év alatt megduplázva a követőtáborát. Az ötven legnagyobb magyar nagyvállalat és kereskedelmi bank vezetőinek mezőnyéből két olyan felsővezető is a top 5-be került, akik egy éve még az első lépéseket tették a LinkedInen.
A híradásokból gyakran úgy tűnhet, alig akad olyan vállalat, amelyik ne akarná kihasználni a mesterséges intelligencia lehetőségeit. A magyarországi adatok azonban azt mutatják: a technológiára nyitottak egyelőre hangosabbak, mint ahányan vannak. De van, ahol a felkészült munkavállalók már most többre, jobbra számíthatnak.
Miközben a világ néhány pontján már kizárólag robotok dolgoznak a gyárakban és a globális cégek közel háromnegyede számol be arról, hogy sikerrel vezetett be ipar 4.0 projekteket, a valóság az, hogy az iparvállalatok nehezen találják meg az utat, hogy az egyes automatizált rendszereiket a szigetszerű működésből egy integrált és a termelés egészében átjárható rendszerré fejlesszék – mutat rá a Stylers Group elemzése. Európa és benne Magyarország versenyképességi problémákkal küzd.
A generatív mesterséges intelligencia (MI hatalmas potenciállal rendelkezik az üzleti világ radikális átalakítására, és kétségtelen, hogy jelentős értéket fog teremteni. Ahogy korábbi technológiai innovációk – például a gőzgép a 18. században, az elektromos motor a 19. században vagy a személyi számítógép az 1970-es években – alapvetően átalakították az iparágakat, úgy a generatív MI is új üzleti lehetőségeket nyit meg és automatizál számos folyamatot. Azonban, ahogy ezek a technológiák is elterjedtek, csak kevesen használták őket tartós versenyelőny forrásaként.
Egyre gyakrabban hallani, hogy „nem a mesterséges intelligencia fogja leváltani a menedzsereket – az MI-t használó menedzserek fogják leváltani azokat, akik nem használják azt”. Ez a szemlélet jól tükrözi a jövő munkaerőpiacának kihívásait, melybe azonban még mindig nem érkezett el ez az új korszak.
A hazai vállalatok közel kétharmada már használja a mesterséges intelligenciát (MI), vagy aktívan dolgozik annak bevezetésén. A magyar cégek 29 százaléka érdemben még nem is foglalkozott a területtel. Egyebek mellett ezek derültek ki az EY összesen 5464 munkavállaló és igazgatósági tag bevonásával készült nemzetközi kutatásból.
Rónaszéki Péter kiberbiztonsági szakértő a saját bőrén is megtapasztalta már, milyen, amikor az internetes csalók profi módon próbálják átejteni az áldozatukat. Vannak milliókat és milliárdokat bukó vállalatok is. A csalók ráérnek.
Nem kicsit, nagyon kockáztat a magyarországi vállalkozás, amelyik elkönnyelműsködi a kibervédelmet. A nagyobb gond az, hogy nemcsak a cég, hanem összes ügyfele is pórul járhat. A szakértők által évek óta szajkózott gondok most már kezdenek élesbe fordulni, egyre több magyar vállalkozás ismeri el: adatbajba keveredett.
Szinte mindenki digitalizáción és mesterséges intelligencia bevezetésén gondolkodik jelenleg, azonban nem biztos, hogy érdemes rögtön a legnagyobb ugrásra várni. Sokszor inkább a korábbi lemaradásokat kell behozni elsőként, aztán lehet sikeres digitális transzformációt végrehajtani – vélik a Deloitte szakértői.
Kevesen ismerik a nevét, mégis szinte mindenki használja. Nincs itt semmi ellentmondás: az Amazon Web Services (AWS) biztosítja a tárhelyet és számítási kapacitást rengeteg kisebb, nagyobb és legnagyobb online szolgáltatáshoz – legyen szó webshopokról, közösségi oldalakról vagy éppen a most felkapott mesterséges intelligenciáról. Az AWS legnagyobb szakmai eseményén, a Las Vegasban zajló re:Invent 2023 konferencián jártunk, ahol a helyi idő szerint kedd reggeli nyitóelőadáson több újdonságot is bejelentett Adam Selipsky vezérigazgató.
Az MI nem váltja ki a hr-esek munkáját, inkább új eszközt ad a kezükbe. A dolgozók gépi értékelése ugyanakkor súlyos etikai kérdéseket vet fel.