Az emberi arc sokat formálódott a hosszú évezredek során, az arcszerkezet változását a növekvő agy, valamint az állkapocs és a fogak ételekhez történő alkalmazkodása határozta meg. Legkorábbi őseink, például az Ardipithecus és az Australopithecus kemény növényi ételeket ettek, és ezek megrágásában nagy állkapocsizmok és pofafogak segítettek, azért is volt széles és mély az arcuk. A Homo nemzetség megjelenésétől kezdve viszont a korai emberek elkezdtek aprítóeszközöket használni az ételek darabolására, emellett főzni is kezdtek, így a fogak csökkenő igénybevétele miatt az arcuk lassan finomabbá, laposabbá vált őseikhez képest.

Mindez – írja a ZME Science – logikusan hangzik, azonban a Leiden Egyetem és a Manchesteri Egyetem kutatói kifejezetten számszerűsíteni szerették volna a rágást, pontosabban a rágásra fordított energiát. Kísérleteikbe 15 nőt és 6 férfit vontak be, valamennyien 18 és 48 év közöttiek voltak. Puha és merev gumit kellett rágniuk, miközben egy buborékszerű csuklyát tetek a fejükre. A légmentesen záródó búra két csöve be- és kiengedte a levegőt. Érzékelőik mérték a belélegzett oxigén és a kilélegzett szén-dioxid mennyiségét.  A rágás során ez utóbbi szintje egyértelműen megemelkedett, ami azt jelzi, hogy több energiát fogyasztottak, mint nyugalmi állapotban. (A gumi szagtalan, íztelen volt, és nulla kalóriát tartalmazott, így az emésztésből eredő energiafelhasználást ki lehetett zárni).

Leiden Egyetem

Az önkéntesek 10,2 százalékkal több energiát fogyasztottak a lágy rágógumi, és 15,1 százalékkal többet a kemény gumi rágásakor, mint az alapanyagcsere sebessége. Ez meglepte a kutatókat, akik a vizsgálat kezdetén nem igazán hitték, hogy a rágásra fordított energia elegendő lehet ahhoz, hogy akár a laboratóriumban is mérhető legyen.

„Amit felfedeztünk, az az volt, hogy az étel rágása sok energiát igényel. És ami még fontosabb: minél keményebb az étel, annál több energiát igényel” – összegezték a szerzők a Science Advances folyóiratban.

Megrövidíti az életet az egyik legfelkapottabb étrend

Ausztrál kutatók megfejthették, miért rövidíti meg az életet a magas fehérjetartalmú étrend, mint amilyen például a paleo(lit) diéta is. Az új eredmények azt is alátámasztják, hogy a szénhidrátok nem feltétlenül kerülendők, ahogy sokan állítják.

Bár a rágás során elfogyasztott energia jelentős, a korai emberek valószínűleg még több kalóriát égettek el ennél. Egy becslés szerint az emberek csak napi 7 percet töltenek étel rágásával, míg a hegyi gorillák ébrenléti idejük akár 90 százalékában is rágják az ételt. Ha a korai emberi ősök jobban hasonlítottak a gorillákhoz, akkor ők is rengeteg energiát költöttek rágásra. Ebből a szempontból a modern ember hihetetlenül hatékonyan képes minden kalóriát kipréselni az elfogyasztott ételből, ezért is gondolják a szakemberek, hogy az evolúció optimalizálta azt, ahogy mi, emberek ma rágunk.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.