A számítógépre és az azon tárolt fájlokra veszélyes böngészőkiegészítők lapulnak millióknál úgy, hogy ebből vagy nem vesznek észre semmit, vagy nem realizálják, mi is zajlik a háttérben.
Vírusvédelmi programjának névtelenül begyűjtött adatai alapján tett közzé friss jelentést a Kaspersky, a kiberbiztonsági cég az elmúlt két és fél év helyzetét összegezte. A riport szerint a vizsgált időszak alatt 4,3 millió felhasználónál szúrt ki a rendszer a gépre telepített olyan böngészőbővítményt, amely rosszindulatú. A cég állítása szerint biztonsági megoldása további 6 millió felhasználót akadályozott meg abban, hogy a vizsgált időszakban kártékony böngészőkiegésztőt installáljon eszközére.
Az említett értékek csak azokat a böngésző mellé telepíthető – elvileg annak funkcionalitását bővítő – szoftvereket mutatja, melyet a Kaspersky azonosított a gépeken. Rengeteg más biztonsági szoftver is van a piacon, melyek egyenként is szintén sok millió hasonló támadást észlelnek.
Legnagyobb veszélyben azok a tízmilliók, százmilliók vannak, akik nem vagy nem megfelelően használnak megbízható védelmi rendszert.
A Kaspersky szerint a böngészőbővítmények kategóriájában a leggyakoribb rosszindulatú program az adware: ez kéretlen hirdetéseket jelenít meg netezés közben, ezzel bevételhez juttatva üzemeltetőit. A felhasználó pedig csak annyit vesz észre, hogy a korábbinál jóval több reklámot lát a böngészőjében. A kategória legnépszerűbbje a WebSearch, amely megváltoztatja a böngésző nyitóoldalát, hogy minden új fül nyitásakor hirdetéseket jeleníthessen meg.
7 millió ember telefonján van ott a program, amelynek nagyon nem kéne ott lennie
A mobil működését optimalizáló, rendszertisztító alkalmazásnak tűnnek, valójában viszont épp az ellenkezőjét teszik: a McAfee kiberbiztonsági vállalat kutatói által felfedezett androidos appok kéretlen reklámokkal árasztják el a telefonokat, így lelassítanak mindent.
A második leggyakrabban észlelt kategóriába azok a bővítmények tartoznak, melyek a háttérben megbújva figyelnek, és rögzítik a böngészés során beírt felhasználóneveket, jelszavakat, fizetési adatokat, majd ezeket távoli szerverekre továbbítják.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.