A régészek többek közt sírokat, házak maradványait is megtalálták, de a sűrű növényzet miatt csak lassan tudtak haladni. Ha a technológia nincs, évszázadok múlva se jutottak volna előrébb.
Az Amazonas-medence délnyugati sarkában beazonosított halmok valójában ősi települések felszíni nyomai – számolt be róla a Nature tudományos híroldal. A cikk szerint Amazóniáról a legtöbbek fejében ugyanaz a kép él: egy hatalmas dzsungel, ahol nincs senki és semmi. Ez azonban nem igaz, a kutatók szerint a mostani felfedezés is bizonyítja, hogy még az Amazonos vidékén is éltek és virágoztak a trópusi civilizációk.
A régészek a levegőből, helikopter segítségével térképezték fel a területet. A munkához a lézer alapú távérzékelést, azaz a LiDAR (Light Detection and Ranging) technológiát is felhasználták. Ezáltal 26 település formáját sikerült behatárolni, köztük 11 olyat is, amit a kutatók nem is kerestek. A régészek úgy fogalmaztak:
ha a LiDAR nincs, ezt a munkát 400 év alatt sem végzik el.
A Nature szerint a kutatók sokáig úgy gondolták, hogy az európaiak XVI. századi érkezése előtt az amazóniai emberek kis törzsekben éltek, habár a későbbi felfedezők nem találták meg ezeket a helyeket. A régészek azzal érveltek, hogy az Amazonas tápanyagszegény talaja nem volt képes nagyüzemi mezőgazdaságot folytatni, ami így lehetetlenné tette, hogy a vidéken trópusi civilizációk jöjjenek létre. A 2000-es évekre azonban a szakértői vélemények kezdtek megváltozni. Utóbbi oka az volt, hogy a régészek több száz, nagyobb méretű halmot, vagyis amolyan építményeket találtak, amik lakhatásra is alkalmasak voltak.
A szakértők szerint a begyűjtött adatokból két városközpont rajzolódik ki, amik egyenként 100 hektárnyi területet foglaltak el.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.