Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Meglepő kapcsolatot fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport a fiatalkori környezet és a navigációs képességek között.
Már korábban is születtek bizonyítékok arra, hogy a környezetünk nemcsak a mentális egészségünket, hanem kognitív képességeinket is befolyásolja. Ez utóbbihoz szolgáltak adalékkal francia és brit kutatók: szerintük az emberek jobban navigálnak olyan környezetben, amelyik hasonló ahhoz, amelyben felnőttek.
Akik tehát rácsszerűen elrendezett városban éltek fiatalkorukban, azok rosszabbul tájékozódnak a kevésbé jól szervezett környezeten, mint ahogy a városon kívül felnőttek is jobban navigálnak a nagyobb tereken, mint a belvárosiak – magyarázza a Science Alert. Összességében azt találták, hogy akik nagyvárosokban nőttek fel, azok átlagosan rosszabb navigációs képességekkel rendelkeznek, mint a vidékiek, életkortól, nemtől, iskolai végzettségtől függetlenül.
A kutatók 38 ország közel 400 ezer emberéről gyűjtöttek adatokat. A kiválasztottak valamennyien a Sea Hero Quest (SHQ) útkereső videojátékkal játszottak, amelyben tengeri élőlények után kell kutatni egy hajón navigálva. Az SHQ-ban mutatott teljesítmény jól jelezte a valós navigációs képességeket, így a kutatók egy meglehetősen nagy adathalmazhoz tudtak hozzáférni. Csak azon játékosok adatait használták fel, akik legalább tizenegy szintet teljesítettek a játékban, ugyanis így tudtak megbízható becslést kapni a térbeli navigációs képességekről.
Emellett a szakemberek kiszámolták a 38 ország legnagyobb városainak utcahálózati entrópiáját (rendezetlenségi mértékét, SNE). A rácsszerű városok, amilyen például Chicagó kis SNE értékkel, míg a szétterülő városok (például Prága) nagyobb SNE értékkel rendelkeznek. A vizsgálatba bevont országok többsége inkább ez utóbbi csoporthoz tartozott, azonban néhány országnál kifejezetten kisebb SNE érték volt jellemző.
Kiderült, hogy a kisebb SNE-vel rendelkező városok szülöttei jobban teljesítettek a videojátékban normál elrendezés mellett, míg a városon kívül vagy a magasabb SNE-vel rendelkező városokban felnőttek ügyesebbek voltak a rendezetlenebb videojáték-környezetekben.
Mindez – írják a kutatók a Nature folyóiratban – megerősíti a környezetnek az emberi megismerésre gyakorolt hatását, és rávilágít a várostervezés fontosságára az emberi agyműködés és a megismerés szempontjából.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
