A pókok vibráló húrok környezetében élnek. Nem látnak jól, ezért különböző frekvenciájú rezgéseken keresztül érzékelik a világot, miközben 3D-s hálójukban ülnek. A háló másmilyen rezgéseket kelt, ha a szél fújja, vagy ha egy másik pók mászik oda, illetve ha zsákmány akad bele. Ezekből a rezgésekből készítettek zenét pár éve amerikai kutatók.

Egy trópusi sátorhálós pókot (Cyrtophora citricola) helyeztek el egy téglalap alakú burkolatban, és megvárták, amíg az kitölti a teret egy háromdimenziós hálóval. Ezután laplézert használtak a háló 2D-s keresztmetszeteinek megvilágítására és nagyfelbontású képek készítésére, majd egy speciálisan kifejlesztett algoritmus összeállította a háló térbeli architektúráját ezekből a 2D-s keresztmetszetekből. Hogy ezt zenévé alakítsák, különböző hangfrekvenciákat osztottak ki a különböző szálakhoz. Az így generált hangokat pedig a háló szerkezetének megfelelő mintákban játszották le – írja egy korábbi kísérletről a Science Alert.

De nem csupán a már kész hálót alakították zenévé, hanem a háló készítésének lépéseit is, amit így a hallgató is nyomon követhetett.

A hálókészítés vizsgálatának eredményei egyébként a 3D-s nyomtatáshoz is felhasználhatók, figyelembe véve, hogy a pókok tartószerkezetek nélkül készítenek 3D-s hálókat.

Az eredeti zenét Spider’s Canvasnak (pókvászonnak) nevezték el, majd később virtuális valósággal is kibővítették, hogy a felhasználó maga is lejátszhassa a pókháló szálait.

Ilyenkor a fül felfoghatja azokat a szerkezeti jellemzőket, amelyeket a szem esetleg nem ismer fel azonnal. Egyszerre kell hallani és látni, és akkor lehet igazán megérteni azt a környezetet, amelyben a pók él – magyarázzák a kutatók.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.