Sullivannek, a New York-i Stony Brook Egyetem professzorának az elismerést „a tágan értelmezett topológia, különösen annak algebrai, geometriai és dinamikai vonatkozásai” területén elért forradalmi eredményeiért ítélték oda. A topológia a tárgyak olyan tulajdonságait tanulmányozza, amelyek nem változnak, amikor a tárgyak deformálódnak, és használata nagy jelentőségű a fizikától a közgazdaságtanon át az adattudományig – közölte az akadémia.

A 81 éves tudós, a matematikusok közösségének aktív és karizmatikus tagja azért kapta a díjat, mert a matematika rendkívül változatos területei között talált mély összefüggéseket. „Könnyedén lépett át egyik területről a másikra algebrai, analitikai és geometriai elméleteket alkalmazva, akár egy igazi virtuóz” – mutatott rá a közleményben Hans Munthe-Kaas, az Abel-díj bizottságának elnöke.

A Michiganben született Sullivan gyerekkorában a texasi Houstonba költözött, később a Rice Egyetemre járt, ezután a Princetonon doktorált.

A dinamikus rendszerek, ismertebb nevén a káoszelmélet kutatását az 1970-es évek végén kezdte el. Megoldott egy olyan matematikai sejtést, amellyel hatvan éven át nem boldogultak a tudósok.

A Niels Henrik Abel (1802-1829) norvég matematikus nevét viselő Abel-díjat a norvég kormány hozta létre 2003-ban, hogy így pótolja a matematikai Nobel-díj hiányát. A díjjal, amelyet Sullivan május 24-én Oslóban vesz át, 7,5 millió norvég korona (294 millió forint) jár.

Az elismerést tavaly Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke kapta.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.