Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Többféle fegyvert is szállít Ukrajnának a Nyugat, hogy sikerrel vegyék fel a harcot az orosz haderővel. Páncéltörő, illetve légvédelmi rakétákat és az eddigi legsikeresebb eszközt, a török drónokat. Bemutatjuk, mit tudnak ezek a fegyverek.
Több fegyverszállítmány is megérkezett, illetve útban van Ukrajnába Nyugatról, illetve Törökországból. A bejelentések szerint Stinger légvédelmi rakétákat, Javelin páncéltörő rakétákat és Bayraktar drónokat kap Ukrajna az orosz haderő elleni harchoz.
Utóbbi két fegyvert már eddig is használta az ukrán hadsereg, a TB2 Bayraktar drónt olyan eredményesen, hogy már dalba is foglalták. Igaz a legendájához az is hozzájárult, hogy felvételek készültek az akciókról, amit az ukrán haderő közzé is tett.
A Bayraktar jó szereplése a háborúban nem meglepő, a 2010-es évek több konfliktusában is komoly eredményeket értek el vele. Szíriában a kormányerők harckocsijaira mértek megsemmisítő csapásokat a török előrenyomulás közben, az azeri-örmény háborúban pedig döntő szerepük volt abban, hogy Azerbajdzsán végül megnyerte a Hegyi-Karabahért vívott harcot.
Ukrayna ordusu, bir Rus ordusu konvoyunu hedef alan Bayraktar TB2 drone saldırılarının başka bir videosunu yayınladı. #Bayraktar #BayraktarTB2 #Bayraktars #UkraineRussiaWar #Ukarine #UkraineRussiaCrisis pic.twitter.com/MtQLHZBMn7
— bülent ünal (@blentna27370284) February 27, 2022
A TB2 egy repülőgéphez képest kicsi, a szárnyainak fesztávolsága 12 méter és 27 óra hosszat a levegőben tud maradni. A drónokat gyártó Baykar Technologies cég promóciós anyaga szerint minden drón négy lézervezérelt rakétát szállíthat.
A drónok az ukrajnai háború első hét napja során érzékeny veszteségeket okoztak az orosz támadóknak, délen lángoló tartálykocsik maradtak utánuk, illetve több menetoszlopot is szétlőttek, vasárnap pedig orosz légvédelmirakéta-ütegeket semmisített meg.
#Ukrainian UAV #Bayraktar TB2 strikes the railway train with fuel
— Berlin18professor | WarZone (@khaliyaPK) February 28, 2022
#BayraktarTB2 #invasionofUkraine pic.twitter.com/dt693AdIV1
A Time cikkében Tony Osborne, az Aviation Week londoni irodavezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a drón értéke pár millió dollár, addig csak az utóbbi akcióban legalább 50 millió dolláros kárt okozott az orosz haderőnek. A légvédelmeket nem ilyen kicsi, illetve lassú repülőkre tervezték, ráadásul a Bayraktal kompozit anyaga sem barátja a radaroknak, konkrétan alig lehet látni őket.
Azért nem lehetetlen leszedni őket, Ukrajna 24 TB2-essel kezdte a háborút, ebből eddig a legutolsó hírek szerint 5-öt veszített el, igaz már úton van egy szállítmány a pótlásukra. Az oroszoknak okozott károk mellett nagy szerepe van a drónoknak az információs hadviselésben is. A Time cikke mutat rá, hogy tudatosan használja az ukrán kormány az akciókról a felvételeket, azt mutatva meg, hogy le lehet győzni az orosz hadsereget, ezzel segítve a morál fenntartását.
#Bayraktars em ação, o drone Turco de defesa destruiu equipamento militar russo.#RussiaUkraineConflict #Russia #UcraniaRussia #Ukraine #UkraineInvasion #Kyiv #SupportUkraine #StandWithUkraine #StandWithUkraineNOW #Guerra #war pic.twitter.com/PM13nvRzTJ
— Felipe Bruce (@felipebruce) February 27, 2022
Ukrajna az orosz légi fölény leküzdésére egy igazi legendás fegyvert is kap, Németország és az Egyesült Államok is Stinger légvédelmi rakétákat küld az ország haderejének. A Stinger pályafutása negyven évre tekint vissza, az első találatot még a Falkland-szigeteki háborúban érték el vele 1982-ben, és azóta több különböző hadszintéren 270 repülőt vagy helikoptert lőttek le vele. Különösen pikáns, hogy a legnagyobb hatékonysággal Afganisztánban alkalmazták a vállról indítható rakétát a szovjet megszállókkal szemben a mudzsahedek a 80-as években.
Az elmúlt évtizedekben természetesen fejlődött az eszköz, jelenleg már nem csak infravörös célravezetésre (ezt hívják népnyelven úgy, hogy hőkövetős) képes, hanem ultraibolya vezérlési rendszert is kapott, amit már nem zavarnak meg a repülőgépek által kivetett infravörös hőcsapdatöltetek. A hatótávolsága 4,5 kilométer, fel lehet szerelni járművekre, de akár helikopterekre is, az amerikai haderő például az Apache-okon használja őket.
Nagy előnye még a Stingernek, hogy a vállról indítható változata viszonylag könnyű, mindössze 16 kilót nyom, ami kedvez a "hit and run" típusú (meglepetésszerű támadások és gyors visszavonulás) gerillahadviselésnek, amit az ukránok is előszeretettel alkalmaznak az orosz csapatok ellen.
A Javelin rakéta is ennek a taktikának kedvez. Az Ukrajnában megsemmisített harckocsik egy része a teljes nevén FGM–148 Javelin számlájára írható, és ez sem túl nehéz, az irányítórendszerrel együtt nem nyom 30 kilót, vagyis két katona, ha nem is vígan, de tudja vinni magával.
A Javelin a jelenleg létező egyik legmodernebb harckocsielhárító fegyver. Nem egy klasszikus páncélököl, mert felülről támadja meg a célt, mivel a tankok ott a legsebezhetőbbek. A rakéta az indítás után mintegy 150 méteres magasságba emelkedik, majd felülről csap le. A Javelin olyan védelemmel ellátott harckocsik ellen is hatékony, amelyek a rakétát még becsapódás előtt meg tudják semmisíteni. Ennek a rakétának ugyanis tandem elrendezésű robbanófejük van, amelyben a kisebb rész a reaktív védelem működésbe lépésének semlegesítésére való, a nagyobb pedig ezután felrobbantja a célpontot.
Az orosz haderő már az invázió előtt készült a Javelinekre, egy tyúkketrec jellegű vázat szereltek a tankok fölé, hogy azon történjen meg a robbanás, ne a harckocsitető közvetlen közelében. Az eddig közzétett fotók alapján finoman szólva is kétséges, mennyit ér ez a buheramegoldás, mert az oroszok az eddig közzétett adatok szerint (igaz, ezek ukrán adatok és nem leellenőrizhetők) sok harckocsit vesztettek.
A nagy kérdés persze, mire mennek az ukránok a fegyverszállítmányokkal, az egyre erősebb nyomás alatt.
Az európai hadiipar az ukrán háború nagy nyertese
