Egy még szakértői elbírálásra váró tanulmány szerint azok az országok, ahol 2021 végén nagyszámú, de nem az omikron vírusváltozat okozta megbetegedések történtek, előnyben lehetnek majd akkor, amikor a dél-afrikai variáns hozzájuk is megérkezik – foglalta össze nemrég a Nature egy japán kutatás legfontosabb részeit.

Több ország lakossága a vakcina és a fertőzés kombinációjával szerzett védettséget a különböző koronavírus-változatok ellen. A japánok azonban elsősorban vakcinával védettek, azon belül is az mRNS-típusúval. A már említett kutatáshoz készített tanulmány társszerzője, Arasiro Takesi, a helyi fertőző betegségek intézetének tokiói kutatója arra volt kíváncsi, hogy az egy forrásból eredő immunitás miatt fogékonnyá válhat-e valaki az omikronra. Japánban eddig kevés, úgynevezett áttörést jelentő eset fordult elő, ám a szakértők úgy vélik, hogy az omikron-változat elterjedése után ez a kép alaposan megváltozhat.

A kutatók munkájuk során olyan japán emberektől gyűjtöttek be mintát, akik két adag Pfizer-vakcinát kaptak, majd – vagyis az oltás után – megfertőződtek a koronavírus alfa vagy delta variánsával. A tudósok az antitesteket vizsgálták, illetve egy képességüket, hogy a tenyésztett sejtek megvédhetők-e általuk a SARS-CoV-2 fertőzéssel szemben. Az elmélet úgy tűnt, működik: az egyén antitestjei jól védték a sejteket, még az omikron-változattal való tesztek idején is.

„Ez egy érdekes tanulmány” – mondta a Nature szerint Jenna Guthmiller, a Chicagói Egyetem immunológusa. A szakértő ugyanakkor óva intett attól, hogy az eredmények ok-okozati összefüggéséről lenne szó. A jelenség mindenesetre, tette hozzá, szoros összhangban van az immunológusok egyik általános felfogásával, hogy az antitestválasz idővel hogyan, miként érik be. Nem mindegy azonban, hogy az oltás és az esetleges fertőzés között mennyi idő telik el: a japán kutatók úgy vélik, hogy a legjobb kombináció akkor jelentkezik,

ha az oltás után hónapokkal lesz valaki esetleg beteg, nem pedig röviddel a vakcinák beadása után.

Guthmiller szerint ezt úgy kell érteni, hogy az oltás után az antitestek rohamos termelése kezdődik, úgy, ahogy az egy fertőzéskor is történne. Ha valaki nem sokkal az oltás után lesz beteg, ezek az antitestek valószínűleg még mindig ott keringenek majd a vérében. Ha azonban valaki hónapokkal az oltás után fertőződik meg, akkor már az antitestek egy új és „továbbfejlesztett” verziója állhat munkába.

A japán szakértők az emlékeztető oltásokat nem vonták be tanulmányukba, márpedig Guthmiller szerint ezek jelenthetik a legjobb védekezést az omikron elleni küzdelemben.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.