Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A NASA kutatói úgy vélik, hogy a Tonga-szigeteken történt kitörés egy eddig ismeretlen típusú lehet, ezért másfajta besorolást kellene neki adni. Ezt a kitörés által felszabadított energia indokolja.
Az előzetes becslések alapján valahol 5 és 30 megatonna között lehet a Tonga-szigeteknél történt vulkánkitörés által felszabadított energia – közölte a Gizmodo szerint Jim Garvin, a NASA egyik tudósa és geológusa. A portál magyarázatként hozzáfűzi, hogy az 1961-ben bevetett Cár-bomba, vagyis a valaha felrobbantott legerősebb nukleáris eszköz, 50 megatonnás hatóerővel rendelkezett.
A katasztrófa január 15-én történt, amikor a csendes-óceáni Tonga-szigetek vízalatti vulkánja, a Hunga Tonga-Hunga Ha'apai kitört. A pusztítást mértékét jól mutatja, hogy a vulkanikus sziget – amely két kisebb egyesüléséből jött létre még 2015-ben – a kitörés hatására ketté vált. A vulkánból kitörő füst elvágta a területet a külvilágtól, az emelkedő légnyomást pedig a világ túlsó oldalán is érzékelték a műszerek.
A NASA Earth Observatory szerint a tudósok még soha nem láttak ehhez hasonlót, így szerintük indokolt, hogy a kitörést, illetve az általa okozott pusztítást egy másik, súlyosabb kategóriába sorolják. A tongaihoz hasonló, vízalatti kitörést Surtsey-típusúnak tartják a szakértők, ám a szóban forgó esetre inkább az „Ultra” besorolás illik szerintük. Vagyis: Ultra-Surtsey-típusú.
A Surtsey-típusú kitörés a freatomagmás vulkánkitörések egyik fajtája. Nevét az Izlandtól nem messze, 1963–1967-ben keletkezett Surtsey szigetéről kapta; a jelenség a sekély víz alatti robbanásos működés eredménye. A heves robbanásokat a feltörő magma és a kürtőbe jutó víz keveredése okozza a szakirodalom szerint.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
