Kézfogás a virtuális térben, otthonról is bejárható turistaútvonalak – a ma létező VR- és AR-élmények a jövőben csak még jobbak lehetnek a szakértő szerint.
Az elmúlt időszakban számos ígéretes virtuális és kiterjesztett valóság alapú megoldás született, a mindennapokat azonban mégsem szőtte át a technológia. A világjárvány ezen a területen is lényeges változást hozott: miközben a négy fal közé szorultunk, minden eddiginél jobban vágytunk a valóságot hűen bemutató vásárlásra, közösségi programokra vagy az utazás élményére. Az eredmény: érkezik a metaverzum, amely a munkahelyeken és az iskolákban, de még az egészségügyben is megjelenhet. A VR pedig vírusként terjed a kereskedelemben és ma már az ingatlanpiacon is. A Protechtor szakértői szerint 2030-ra már közel 1200 milliárd dolláros piacon osztozhatnak a VR- és AR-fejlesztések úttörői. De miről is van szó pontosan?
„A virtuális valóság (VR) alatt a digitális technológiák által életre keltett, érzékszerveinket célzó komplex élményt értünk. A kiterjesztett valóságot (AR) pedig úgy tudjuk a legjobban jellemezni, hogy általa a körülöttünk lévő fizikai világba valós időben tudunk csupán virtuálisan létező elemeket ültetni” – mondta Gönczy Gábor, a Protechtort szervező Stylers Group ügyvezető-tulajdonosa.
A virtuális- és kiterjesztett valóság alapú megoldások piacán a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás (ML) technológiája hozhatja el az igazi áttörést a szakértők szerint. „Képzeljük csak el, hogy a VR-szemüvegünk nem csupán láttatni engedi velünk a virtuális világot, de az AI eszközeivel megérti és fizikai valóságként fogja fel azt. Minden, amire a mesterséges intelligencia lehetőséget biztosít számunkra tárgyi valónkban, elérhető lesz a technológia által megteremtett térben, sőt, annál jóval több is” – magyarázta Gönczy Gábor. Emellett várhatóan az 5G hálózatok és a felhőalapú informatika rohamszerű terjedése is nagyban hozzájárul majd ahhoz, hogy új szintre lépjen az ember a virtuális közegben.
A Protechtor össze is gyűjtött néhány példát, hogy szerintük mely területeken hoz jelentős változást a következő évtized. Íme:
Virtuális kézfogás a kollégákkal
Az elmúlt két évben valóságos slágertermékekké váltak az online meeting- és konferencia platformok, és bár mindannyian hálásan vetettük bele magunkat a vírusbiztos közegbe, valami nem volt az igazi. Nos, a virtuális jövőben gyakorlatilag testközelből szemlélhetjük majd a kollégák prezentációját, kezet foghatunk az avatárjukkal, de akár még a tárgyalóban gőzölgő kávé illatát is érezhetjük – és ez már nincs is olyan távol.
Az oktatás forradalma
Naponta hallhatunk arról, milyen nehéz a gyerekek figyelmét lekötni, illetve még inkább használható tudást átadni az egyre nagyobb információs zajban. Az interaktív tábláktól elindulva nagy lépést jelent, ha a biológia órán megismert növényeket a tanulók egy VR-szemüvegen keresztül szemlélhetik, ha megsimogathatnak egy soha nem látott állatot vagy végignézhetik egy uralkodó megkoronázását a virtuális térben.
Új lehetőségek az ingatlanpiacon
Miközben a lakáspiac és a nagyobb építőipari beruházások sem pihentek a pandémia időszakában, jelentősen megnőtt az igény az ingatlanok és fejlesztési területek gyors és biztonságos megtekintésére és az ehhez kapcsolódó technológiai megoldásokra. A vásárlók és befektetők így még azelőtt megnézhetik virtuálisan a kiszemelt új otthont vagy irodaházat, mielőtt az megépülne.
A divatipar jövője, avagy virtuális ruhapróba
A kereskedelem és a divatipar már évekkel ezelőtt elkezdte alkalmazni a különböző VR-technológiákat, hogy a termékek mellett élményekkel is kiszolgálhassák a vásárlók igényeit. Ennek adott új lendületet a pandémia: a divatbemutatók helyett VR-szemüvegben lehetett megcsodálni a ruhákat, de ma már olyan applikáció is létezik, amely képes lemodellezni a testalkatunkat.
Csípőműtét VR-ben
Ha van olyan terület, ami minden másnál jobban felértékelődött az elmúlt két évben, az az egészségügy – ezt ugyanis szintén átszövi a digitalizáció. A következő években az orvosi VR-piac közel 2,5 milliárd dollárral nő majd és egyre több részfeladat kerülhet át a virtuális világba. Bevett gyakorlattá válhat például, hogy a sebészek VR-ben próbálhatják le az elvégzendő műtétet a megadott betegadatok alapján vagy éppen oktathatják az orvostanhallgatókat a különböző fogásokra.
„Legyen szó virtuális meeting platformokról, termékbemutatókról, vagy éppen olyan konkrét ipari alkalmazásokról, mint a felületkezelt alkatrészek minőségbiztosítása, egyet biztosan kijelenthetünk: a különböző VR- és AR-megoldások alkalmazása megkerülhetetlen lesz” – hangsúlyozta Gönczy Gábor.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.