85 millió éves, borostyánba zárt ízeltlábúakat fedeztek fel az ELTE és a Magyar Természettudományi Múzeum kutatói a Veszprém megyei Ajkán – olvasható az egyetem oldalán megjelent közleményben. A gazdag leletanyagból elsőként vizsgált pók- és pattanóbogár-zárványok a tudomány számára új fajokat képviselnek. Különlegességüket az adja, hogy a földtörténet olyan időszakából származnak, melyből csak rendkívül kevés borostyánzárvány ismert,

így a felfedezett új fajok evolúciós szempontból fontos űrt töltenek ki.

A borostyán az egykor élt növények fosszilizálódott gyantája az ELTE Természettudományi Kara szerint, mely apró állatok és növények maradványait, úgynevezett zárványokat tartalmazhat. A most megvizsgált, 85 millió éves borostyánkőben lapuló több tucat, jobbára mikroszkopikus méretű zárvány közül először egy pókot és egy pattanóbogarat választottak ki a kutatók. Mindegyikük elemzéséhez más-más kutatói gárdával kellett együttműködni, akik speciális képalkotási eljárásokkal tárták fel a kő belsejét.

A munka a veszprémi Pannon Egyetemen kezdődött Kovács Kristóf segítségével. Az itteni CT berendezés után a kutatók több hazai CT berendezéssel is szerencsét próbáltak. Végül a kutatói gárda egy tagja, Novák János (ELTE Természettudományi Kar) közbenjárása révén lehetőség nyílt próbára tenni a hamburgi Német Elektronszinkrotron (DESY) szinkrotronberendezését, s mind közül ez bizonyult a legjobbnak. A hamburgi munkát Danilo Harms, Ulrich Kotthoff és Jörg Hammel kutatók segítették.

ELTE TTK/Szabó és mtsai., 2022 után módosítva

A pókról hamar kiderült, hogy az úgynevezett kétfarkú pókok (Hersiliidae) családjának tagja. Egyik legérdekesebb külső jegye a névadó, farokszerűen meghosszabbodó szövőszerv. A másik vizsgált zárvány egy kis pattanóbogár volt, melyet már a Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszékének mikroCT-jében modelleztek le a kutatók, Kukovecz Ákos és Szenti Imre segítségével. „A bogarak testét borító kitines váz vastagabb és keményebb, mint például a pókoké, ezért a pár milliméteres pattanóbogár lemodellezése nem okozott problémát a szegedi mikroCT számára” – magyarázta Szenti Imre.

A pattanóbogár digitális, 3D-s modelljét ezután Robin Kundrata (Palacky Egyetem, Csehország) és Németh Tamás (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) vették górcső alá. Munkájukat Johana Hoffmannova (Palacky Egyetem, Csehország) és Alexander S. Prosvirov (Moszkvai Állami Egyetem) segítették. Mind a pattanóbogarak nemzetközileg ismert szakértői, több alkalommal is dolgoztak már fosszilis és mai pattanóbogarakkal kapcsolatos kutatásokban.

Az ELTE TTK közleménye szerint a megőrződött külső jegyeik alapján mindkét zárvány a tudomány számára teljesen új fajnak bizonyult.

A pókot Hungarosilia verdesi névre keresztelték, melyben a fajnév Verdes Gábor egykori ajkai szénbányász nevét őrzi. „A pattanóbogár az Ajkaelater merkli nevet kapta, mely név Ajka városa, valamint a Magyar Természettudományi Múzeum egykori entomológusa és muzeológusa, Dr. Merkl Ottó előtt tiszteleg” – magyarázta Robin Kundrata.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.