A kutatók vizsgálata szerint mintegy 200 évvel ezelőtt alakult ki a sünök bőrén az a szuperbaktérium, amire nem hat az antibiotikum.
Antibiotikumnak ellenálló szuperbaktérium fejlődött ki sünök bőrén természetes módon, egy gomba és egy baktérium közötti harc eredményeként. A bizonyítottan a sünöktől származó szuperbaktérium még jóval azelőtt kifejlődött, hogy felfedezték volna a ma ismert antibiotikumokat.
Egy nemzetközi kutatócsoport megállapította, hogy egy, a sünök körében gyakori bőrgomba természetes módon termel antibiotikumot. Erre válaszul fejlesztett ki az állat bőrén élő baktérium az antibiotikummal szembeni rezisztenciát.
A Nature című tudományos lapban bemutatott kutatási eredmény arra világít rá, hogy hogyan vezettek természetes biológiai folyamatok ennek a szuperbaktériumnak a kialakulásához mintegy 200 évvel ezelőtt.
A mecC-MRSA nevű speciális baktériumot tejet adó teheneknél fedezték fel elsőként, ezért a tudósok azt feltételezték, hogy a farmokon alkalmazott antibiotikumok okozták kialakulásukat.
Az egyik legveszélyesebb kórokozó ellen találhattak hatékony ellenszert szegedi kutatók
A Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói olyan új antibiotikum-molekulákat fejlesztettek ki, amelyek az eddigi laboratóriumi vizsgálatok alapján hatásosak lehetnek az MRSA-fertőzéssel szemben.
A kutatási eredmények szerint azonban ez egy viszonylag ritka példája annak, hogyan alakulhat ki természetes módon az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia – fejtette ki Mark Holmes, a Cambridge-i Egyetem tudósa, aki szerint a valódi kockázatot továbbra is az antibiotikumok túlhasználata jelenti.
A vizsgálattal egy régi rejtélyt oldottak meg, azt, hogy honnan származik ez a bizonyos MRSA-típus, amelyet egy évtizede fedeztek fel cambridge-i szakértők. Mint Holmes elmondta, megpróbálták kideríteni, mekkora a probléma, ezért vadon és farmokon élő állatokat is megvizsgáltak. Kiderült, hogy széles körben elterjedt a baktérium a természetben, különösen a sünöknél: minden második tesztelt egyednél megtalálható volt az MRSA-nak ez a típusa.
A koppenhágai Statens Serum Institut munkatársaival együttműködve több mint ezer, Európában vadon élő állatoktól származó mintát elemeztek. Genetikai kódon alapuló idővonalat hoztak létre, amelyből kiderült, hogy az ellenálló baktériumtörzs az 1800-as évek elején alakult ki az európai sünnél (Erinaceus europaeus) – tehát jóval az antibiotikumok klinikai alkalmazása előtt.
A sün bőrén növekvő gomba penicillint termelt. A baktériumnak ellenállónak kellett lennie ahhoz, hogy tovább éljen a sün bőrén: "ahol gomba van, ott ellenállónak kell lenni azzal az antibiotikummal szemben, amit termel" – fejtette ki Holmes.
A szakértő hozzátette: az MRSA ezen típusa az emberi egészségre "nagyon kicsi – szinte jelentéktelen" kockázatot jelent.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.