Az elmélet egy ideje megszületett rá, de ausztrál kutatóknak most sikerült is megerősíteni, miért látható zöldes fény az üstökösök körül.
Az üstökösök által kibocsátott zöld fény egy instabil elem, a diszén (dicarbon, C2) eredménye, mely reakcióba lép a fénnyel, amikor a Nap felé közelít. Bár az elmélet az 1930-as években született, a diszén instabil volta miatt a tudósok eddig nem tudtak teszteket végezni ezzel kapcsolatban. Megerősítése most a Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos lapban jelent meg.
Timothy Schmidt, az Új-Dél-Wales-i Egyetem (UNSW) kutatója, a tanulmány vezető szerzője szerint „egy vákuumkamra, sok-sok lézer és egy erőteljes kozmikus reakció” segítségével tudtak most teszteket végezni. Így először sikerült megalkotniuk ezt a molekulát, amely túlságosan reaktív ahhoz, hogy egy üvegben tárolható legyen.
„Ez nem valami olyan, amit megvásárolsz egy üzletben” – mondta Schmidt, aki szerint eredményük úgy született meg, hogy „fogtunk egy nagyobb molekulát, a perkloroetilént (C2Cl4), és nagyerejű UV-lézerrel lerobbantottuk a klóratomjait”.
A kísérlet teljes kivitelezése kilenc hónapig tartott, de végül a kutatóknak sikerült stimulálniuk a diszenet a laboratóriumban, és bizonyították, hogy ez felelős az üstökös zöldes ragyogásáért.
Nagyot nézünk majd, ha meglátjuk, amit hazaküld - napokon belül indul a James Webb űrteleszkóp
Aligha a múltbanézés lenne az első, ami a legújabb, hipermodern űrtávcsőről bárkinek eszébe jutna, pedig valójában erről is szó van. A felbocsátására váró James Webb űrteleszkóp (JWST) minden eddiginél távolabbra fog látni, ami azt is jelenti, hogy minden eddiginél régebbi dolgokat fognak megismerni a tudósok.
A vizsgálat során az is kiderült, hogy a fotodisszociáció néven ismert folyamat, a diszén leszakadása a Napból ékező UV-sugarak hatására olyan gyorsan történik, hogy a fény nem jut el az üstökös csóvájáig, ezért az általában fehér ködnek tűnik.
Schmidt kiemelte: a diszén Földön való tanulmányozásának képessége valószínűleg megnyitja az utat új felfedezések felé.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.