Vannak hivatalos módszerek a hazugság leleplezésére, például a hazugságvizsgálók, azonban léteznek jóval egyszerűbb, bárki által elérhető technológiák is arra, hogy ne maradjon feltáratlanul a füllentés. Modern kutatások már rámutattak az úgynevezett kognitív (gondolkodáson alapuló) megközelítésekre, amelyek jól tudják tetten éri a valóság elferdítését. Ez arra a tényre épül, hogy a hazudozás sokkal megterhelőbb az agy számára, mint az igazmondás.

A svédországi Göteborgi Egyetem pszichológuspárja – írja a ZME Science – 23 korábbi tanulmányt vizsgáltak meg, az akkori kutatásokban mintegy 3000-en vettek részt. A pszichológusok megfigyelték, hogy általában a hazugságfelismerés kognitív megközelítésének átlagos pontossága 52 százalék volt (ez valamivel jobb, mint a véletlen), viszont amikor a kérdezők tudták, hogy milyen megtévesztési jelekre kell figyelni, 75 százalékosra javult a pontosság.

De milyen trükkökkel leplezhető le a hazugság? A legfontosabb – írják a kutatók az Applied Cognitive Psychology folyóiratban –, hogy olyan kérdéseket kell feltenni, amelyek a füllentő amúgy is megerőltető feladatát tovább nehezítik. Három interjúkészítési (kérdésfeltevési) technikát említenek, amelyeket bárki alkalmazhat.

Erre a 10 jelre figyeljen, így leleplezheti, ha hazudnak önnek

A hazugságok legismertebb kutatója, Dr. Lillian Glass szakértelmét az FBI is felhasználja, most pedig egy 10 pontos listát szedett össze a hazugságok legegyértelműbb jeleiről.

Az impulzív kognitív terhelés magába foglalja a külső ingerek bevezetését, amelyek megnehezítik a hazugság fenntartásához szükséges koncentrációt. Például meg lehet kérni az interjúalanyt arra, hogy fordított sorrendben nyilatkozzon valamiről, vagy hogy tartson mindig szemkontaktust. Egy másik remek trükk, egy másodlagos feladat elvégzésére kérni meg a megkérdezettet, a kognitív terhelés növelésére tervezett feladatok ugyanis jobban rontják a hazugok kijelentési képességeit, mint az igazmondókét.

Jó módszer lehet az interjúalany bátorítása arra, hogy bőbeszédűbb legyen. Minél több részletet oszt ugyanis még a füllentő, annál nagyobb az esélye, hogy ellentmondásba keveredik önmagával. Hasonlóan hatékony lehet a váratlan kérdések feltevése. Ennek a technikának az a célja, hogy olyan kérdéseket tegyenek fel, amelyekre a hazugok nem számítottak, és ezért nem is készültek fel rá, de amelyekre az igazmondóknak még mindig képesnek kell lenniük emlékezetből válaszolni. A hazugoknak viszont a helyszínen kell választ találniuk az ilyen kérdésekre, ami nehezebb feladat, mint egy előre begyakorolt válasz megismétlése.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.