Ismét kiosztották az anti-Nobel-díjként elhíresült IgNobel-díjakat. Idén „elismerést” kaptak például az orrszarvút fejjel lefelé lógató, vagy épp a járdára ragadt rágógumiban élő baktériumokat tanulmányozó tudósok is.

A BBC beszámolója szerint a díjkiosztót a koronavírus-járvány miatt nem lehetett a Harvard Egyetemen megtartani, ezért az egész ceremóniát online bonyolították le. A tudományos humormagazin, az Annals of Improbable Research szerint a díjat azzal lehet kiérdemelni, ha egy kutatási téma először megnevetteti, majd elgondolkodtatja az embert.

Ilyen például a fejjel lefelé lógatott orrszarvú esete. Robin Radcliffe, az amerikai Cornell Egyetem tudósa társaival együtt összesen tizenkét orrszarvút lógatott fejjel lefelé tíz percen át, hogy kiderüljön, ez milyen hatással van rájuk. A szakemberek azt akarták kideríteni, lesz-e bajuk az állatoknak, ha helikopterrel szállítják őket egyik helyről a másikra.

Namibian Ministry of Enviroment

Robin szerint bár ez egy bevett gyakorlat Namíbiában, korábban soha nem végeztek még kutatást arról, hogy ez milyen hatással lehet az állatok szívére és tüdejére, és egyáltalán megbirkózik-e a szervezet ezzel. Végül kiderült, az állatoknak nem esik bántódásuk az utazás során.

Robin Radcliffe és társai a szállítmányozás kategóriában érdemelték ki az IgNobelt. A további díjazottak az alábbiak voltak:

• Biológia: Susanne Schötz, aki a macskák különböző hangadásait, valamint a macska-ember kommunikációt vizsgálta.
• Ökológia: Leila Satari, a járdára ragadt rágógumikban élő baktériumok tanulmányozásáért.
• Kémiai: Jörg Wicker és munkatársai, akik a mozik levegőminőségét elemezték, hogy kiderüljön, az emberek kipárolgása utal-e arra, hogy milyen filmet néznek.
• Gazdasági: Pavlo Blavatsky, aki felfedezte, hogy egy ország politikusainak elhízása jó mutatója lehet az adott ország korrupciójának.
• Orvostudományi: Olcay Cem Bulut és munkatársai, akik bebizonyították, hogy egy orgazmus ugyanolyan hatást vált ki a légzésben, mint egy orrspray.
• Béke: Ethan Beseris és csapata, akik azt tesztelték, az ember valóban azért növeszt-e szakállat, hogy tompítsa az arcára mért ütéseket.
• Fizikai: Alessandro Corbetta és csapata, akik arra keresték a választ, a gyalogosok miért nem ütköznek állandóan más járókelőkkel.
• Kinetika: Hisashi Murakami és csapata, akik azért végeztek kísérleteket, hogy kiderítsék, a gyalogosok miért mennek neki néha más gyalogosoknak.
• Rovartani: John Mulrennan és kollégái, akik új módszert fejlesztettek ki a csótányhelyzet kezelésére a tengeralattjárókon.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.