A biostatisztikus szerint azt már kimondhatjuk, hogy magyarországi viszonyok mellett nyáron nem terjed olyan gyorsan, mint télen.
Egyre több bizonyíték van arra, hogy a koronavírus szezonális – mondta a Portfoliónak adott interjúban Ferenci Tamás, biostatisztikus. Az Óbudai Egyetem docense szerint ezért nyáron alacsonyabb védettségi szint vagy kevesebb korlátozó intézkedés is elég, télen viszont magasabb védettség vagy nagyobb szigor kellhet a járvány megfékezéséhez.
Azt, hogy ennek mi az oka, az influenzánál sem tudják biztosan a tudósok, számíthat a napsütés, az UV-sugárzás inaktiválhatja a vírust, illetve az emberek magasabb D-vitamin szintje is jót tehet. A hőmérséklet és a levegő páratartalma is befolyásolhatja a vírus életképességét. Emellett számíthat a több szabadban töltött idő, az iskolaszünet is – mondta.
A biostatisztikus szerint még most sincs perdöntő bizonyíték arra, hogy ez a szezonalitás pontosan mennyire erős, de azt már kimondhatjuk, hogy nyáron nem terjed olyan gyorsan, mint télen, legalábbis a magyarországi viszonyok mellett.
Ferenczi szerint az, hogy hány millió beoltott kell a nyájimmunitáshoz, függ a variánsok reprodukciós számától is. Mint mondta, a vírus alap változatának az R értéke 2,5-3 volt, így jött ki, hogy leegyszerűsítve 60-67%-os védettségi arány elegendő a közösségi immunitáshoz. Miután azonban a brit 50-70%-kal fertőzőbb, így 75% fölé kell emelni a védettek arányát. Az indiai variáns, ami már megjelent Magyarországon, úgy tűnik, hogy még ennél is fertőzőbb, így könnyen lehet, hogy a 80%-os védettségi arányt is meg kell haladni ahhoz, hogy ne tudjon önfenntartó járvány kitörni.
Ezért nem mindegy, hogy a gyermekeket beoltják-e.
A biostatisztikus elmondta azt is, nincsenek univerzális szabályok arra, hogy melyik oltás jó a variánsok ellen és melyik kevésbé. Azt tudják, hogy a legjobban kutatott vakcina esetében, ami a Pfizer, általánosságban jó a hatékonyság minden variánssal szemben, például egy pár héttel ezelőtti katari, valós megbetegedések elemzésén alapuló vizsgálat szerint 90% a brit és 75% a dél-afrikai variáns ellen. Másik oldalról, eléggé úgy néz ki, hogy az AstraZeneca és az indiai mutáns egy nem túl szerencsés kombináció, az angolok múlt héten kijött első, való életbeli adatai alapján itt már csak 60% körüli a hatásosság, miközben a Pfizer még itt is majdnem 90%.
Hozzátette: a tapasztalatok szerint a súlyosabb megbetegedés és a halálos kimenetel ellen jobb védelmet nyújtanak az oltások, mint általában a megbetegedés ellen.
„A klinikai vizsgálatok rengeteg tesztalanyon zajlottak le, de rövid ideig tartottak, így halálos áldozata a vírusnak szinte mutatóban volt ezekben a vizsgálatokban, emiatt az ez elleni védelmet nem lehetett lemérni. A törzskönyvezés utáni vizsgálatokban azonban beigazolódni látszik a fenti várakozás, a már említett katari például még a variánsokkal együtt is 97 százalékos hatásosságot mutatott ki a súlyos lefolyás ellen a Pfizer esetében” – tette hozzá.