Pénteken elhunyt Richart R. Ernst kémiai Nobel-díjas svájci tudós, aki 1991-ben a mágneses magrezonancia (NMR) spektroszkópia módszertanának kifejlesztésében végzett munkájáért kapta az elismerést. A tudós 87 éves volt, a hírt családja a héten közölte a kutató honlapján.

A tudós az utóbbi időben szülővárosában, Winterthurban egy idősotthonban élt. A Nobel-bizottság szerint az Ernst által kifejlesztett technológia "a kémia legerőteljesebb műszeres mérési módszere". A Richard R. Ernst által kifejlesztett módszerek tették lehetővé, hogy az elemző műszerek érzékenysége és felbontása látványosan megnövekedjen.

Kutatásai teremtették meg a mágneses rezonanciatomográf (MRI) alapjait, mellyel a páciensek szövetei és szervei a káros röntgensugarak nélkül vizsgálhatók.

Richard R. Ernst a Zürichi Műszaki Egyetem kémia szakán végzett 1957-ben, majd itt szerzett fizikai kémiából doktorátust 1962-ben. 1963-68 közt kutató vegyész volt a kaliforniai Palo Altóban, 1966-ban fedezte fel egy amerikai kutatóval közösen, hogy a néhány atommag analízisére korlátozódó mágneses rezonancia-spektroszkópia (NMR) technika hatása növelhető, ha a hagyományos, lassú pásztázó rádióhullámok helyett rövid, intenzív impulzusokat alkalmaznak. Ez sokféle atommag vizsgálatát tette lehetővé. Ernst 1968-ban visszatért Svájcba, 1970-ben docens, 1976-ban egyetemi tanár lett Zürichben. Itt olyan technikát dolgozott ki az NMR terén, amely óriásmolekulák nagy felbontású vizsgálatát tette lehetővé. Ezek révén lehetséges lett szerves és szervetlen vegyületek, biológiai makromolekulák háromdimenziós szerkezetét megállapítani, s a biológiai molekulák és más anyagok közötti kölcsönhatást vizsgálni.

Számos találmánya és szabadalma is volt. 1991-ben kémiai Nobel-díjat kapott (képünkön a díj átvétele után) a nagy felbontású mágneses magrezonancia (NMR) spektroszkópiai módszertanának kifejlesztéséért.