Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A tervek szerint az évtized végére indulna be az amerikai atomerőmű, amely több üzemanyagot termelne, mint amennyit elhasznál. A szakemberek azonban aggódnak.
Egy végleg leálló szénerőmű helyén épülhet meg az az atomerőmű, melyet Bill Gates és üzlettársa, a milliárdos Warren Buffett álmodott meg. A két üzletember a saját cégén, a TerraPoweren és a PacifiCorpon keresztül valósítaná meg a projektet. Reményeik szerint még az idei évben véglegesíthetik a helyszínt, hogy utána megindulhasson az építkezés.
Az amerikai Wyoming államban megálmodott erőmű különlegessége, hogy egy gyorsreaktorról van szó – olyanról, amiből Kínában többet is építettek/építenek, és sok szakembert aggaszt – számolt be róla az IFLScience. A gyorsreaktor lényege ugyanis az, hogy több nukleáris üzemanyagot állít elő, mint amennyit elhasznál.
Az előállított anyag egy része plutónium, ami önmagában nem veszélyes, inkább az alkalmazása az, ami aggodalomra ad okot. Ezt ugyanis nemcsak más atomerőmű tudja fűtőanyagként felhasználni, hanem nukleáris fegyvert is lehet belőle gyártani.
Az ilyen típusú atomerőműnek azonban van egy nagy pozitívuma: sokkal hatékonyabb, mint a "hagyományos" reaktorok. A reaktor hűtésére általában vizet használnak a szakemberek, így csak az uránból származó energia kevesebb egy százalékát lehet kinyerni.
[Újra beindult a maghasadás Csernobilban]
A gyorsreaktorok esetében azonban valamilyen olvadt fémet, általában nátriumot használnak a hűtéshez. Az ilyen atomerőművek energiahatékonysága sokkal nagyobb – ideális esetben akár 100-szor is.
A szakemberek szerint ugyanakkor fontos lenne néhány dolgot tisztázni, mielőtt megépül az atomerőmű. Egyfelől azt, hogy mi lenne a sorsa a radioaktív nátriumnak, de kockázatot jelent az is, hogy egy ilyen reaktor összetettebb, mint a hagyományos változatok.
10 évvel az atomkatasztrófa után: repedező tartály, olvadó bizalom Fukusimában
Továbbra is több okból aggasztó a helyzet a japán atomerőműnél, de a világ, a kezdeti sokk ellenére, egyelőre nem mond le a nukleáris energiáról.
A létesítmény a tervek szerint egyébként 345 MW energiát állítana elő, amit szükség esetén öt és fél órán keresztül 500 MW-ra lehetne növelni. Ez 400 ezer háztartás energiaigényét fedezheti.
Jelenleg két ilyen reaktor működik Oroszországban, egy-egy pedig Japánban és Indiában. Kínában 2023-ban és 2026-ban indulhat be egy-egy ilyen egység, az amerikai pedig az évtized végében kezdené meg működését.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
