Tech MTI 2021. május. 23. 08:41

Menekülnek az emberek, miután Kongóban kitört a Nyiragongo vulkán

A Nyiragongo vulkán lávafolyama már a közeli Goma város repterét is elérte.

A Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén szombaton kitört a Nyiragongo hegy vulkánja, amely a világ egyik legaktívabb tűzhányója, a közeli Goma városban az emberek pánikba estek és menekülni kezdtek, kisebb személyes tárgyaikat megragadva menekültek a szomszédos Ruandával közös határ felé, miközben a város fölött vörösen izzott az ég. A település nagy részén nem volt áram, a telefonvonalak pedig folyamatosan foglaltak jelzést adtak. A kiömlő láva elvágta a Gomától északra vezető főutat. 

Bár Dario Tedesco, a mintegy 2 milliós tóparti városban élő vulkanológus a Reutersnek brit hírügynökségnek azt mondta, hogy Goma nem tűnik veszélyeztetettnek, mivel a láva kelet felé, a ruandai határ irányába áramlik, egy helyi tisztviselő később arról számolt be, hogy a helyzet súlyosbodott, mert a korábbi, a ruandai határ felé tartó, északkeleti lávafolyam mellett egy másik is megjelent. Ez a lávafolyam elérte Goma repülőterét, és folyamatosan tart a Kivu-tó felé tart. 

MOSES SAWASAWA / AFP

A Nyiragongo legutóbb 2002-ben tört ki, akkor a láva Goma felé áramlott, 250 ember meghalt, 120 ezer pedig hajléktalanná vált. Észak-Kivu tartomány katonai kormányzója, Constant Ndima felszólította a lakosságot, hogy őrizze meg nyugalmát, kövessék a hatóságok utasításait. Az ügyben rendkívüli ülést tartott a kormány, amely folyamatosan figyelemmel követi a történéseket. 

A szakértőket az aggasztja, hogy a Nyiragongónál az elmúlt öt évben megfigyelt vulkáni tevékenység az 1977-es és 2002-es kitöréseket megelőző években tapasztaltakhoz hasonló.

 

Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.