Ha lenne annyi AstraZeneca vakcina, amennyivel mindenkit be lehetne oltani Magyarországon, akkor három héttel később nem lenne új koronavírusos beteg, öt hét múlva pedig nem halna bele senki a Covidba. Ezzel a példával érvelt az oltás mellett Merkely Béla professzor, kardiológus, a Semmelweis Egyetem rektora, és egyúttal védelmébe vette az angol-svéd gyártmányú, Oxfordban fejlesztett vakcinát.

Az AstraZeneca körüli aggodalmakat igen erősen próbálta eloszlatni két kollégája is a szegedi kutatók által működtetett facebookos tájékoztató csatorna, a Kovidők csütörtök esti műsorában. Jakab Ferenc professzor, a Pécsi Tudományegyetem víruslaboratóriumának vezetője és Szekanecz Zoltán belgyógyász, immunológus és reumatológus, a Debreceni Egyetem professzora is úgy érvelt, hogy a vakcinával összefüggésben emlegetett trombózisos esetek igen ritkák, és a Covid kockázata jóval nagyobb, mint az AstraZeneca vakcináé.

Jakab professzor kifejezetten úgy vélekedett, hogy az AstraZeneca elleni kifogások nem szakmai jellegűek, hanem „gazdaságiak“. Egyetértett ezzel Merkely professzor is. Ő arra is hivatkozott, hogy a trombózisos esetek amúgyis gyakoriak, ha tehát egy vakcinát hírbe akarnak hozni, ez a legalkalmasabb. Jakab Ferenc annak a gyanújának is hangot adott, hogy ha majd világszerte sok vakcinát lehet eladni, akkor hátrányba kerülnek azok a gyártók, akiknek a terméke erősebb hűtést igényel, lehetséges tehát, hogy nekik is érdekük rossz színben feltüntetni az oxfordi vakcinát. Merkely professzor még arra is tett egy tapintatos célzást, hogy a média is ott van amögött, ha pánikhangulat alakul ki.

Ami az orvosi kérdéseket illeti, elhangzott, hogy a koronavírus brit variánsáról immár tudni lehet: nemcsak erősebben terjed, hanem komolyabb betegséget is okoz. Szekanecz professzor szóba hozta: gyerekeknél is előfordulhatnak súlyosabb – gyulladásos és autoimmun – tünetek. Ezért jó hír, hogy a Pfizer–BioNTech vakcina serdülőknél is jó eredményeket mutat, és hamarosan kezdődik a kipróbálás a 3–5, illetve az 5–11 évesek körében is. Ugyanez várható más vakcinagyártóknál is. A professzor fontosnak tartja, hogy amint lehet, beoltsák a gyerekeket is.

Merkely Béla ezt azzal egészítette ki, hogy a gyerekek gyakori hordozói a vírusnak. Jelentős az iskolák szerepe a járvány terjedésében. A fiatal felnőttek közül sokan otthon, a gyerekeiktől kapják el a betegséget.

Esendőek a várandósok is. A korábbi hullámoktól eltérően ezúttal már halálesetek is bekövetkeztek a körükben, említették a professzorok, ezért tartva fontosnak, hogy a terhesek megkapják valamelyik mRNS-vakcina (ilyen a Pfizer–BionTech vagy a Moderna) első adagját, amely már elég jelentős védelmet ad. A második ráér a szülés után, legalábbis ezzel igyekeznének csökkenteni az oltási reakciók kockázatát.

A brit variáns terjedésével párhuzamosan egyre gyakoribb a poszt-Covid tünetegyüttes is, vagyis a Covid utáni, sokáig tartó, krónikusnak mondható, változatos tüneteket produkáló, jóformán külön betegségnek tekinthető állapot is. Ezt is csak oltással lehet megelőzni. Aki megkapta a fertőzést, az – függetlenül attól, hogy enyhébb vagy súlyosabb beteg volt – beleeshet a poszt-Covidba. Ez évekig terhet fog jelenteni az ellátórendszernek – magyarázta Szekanecz professzor.

Alapjában a háziorvosoknak kell felügyelniük a betegeket, és tudni kell, milyen vészjelzésekre kell figyelni, mikor kell hamar szakorvoshoz küldeni a poszt-Covidos pácienst. A professzor tanácsa: nem érdemes erőltetni, hogy a Covidon átesett betegek hamar visszatérjenek a  korábbi terheléshez és megerőltessék a szervezetüket. Úgy tűnik, a poszt-Covid kezelésére alkalmas lehet egy adagnyi oltás is, amely visszatereli az immunrendszert a helyes útra.

Akiket aggaszt az AstraZeneca vakcinájához kapcsolható trombózis kockázata, kérdezték, szedjenek-e valamit a trombózis megelőzésére. A professzorok eltanácsolják ettől az oltásra készülőket vagy a beoltottakat. Leginkább azért, mert azokban a ritka esetekben, amelyekről szó van, a trombózisnak olyan fajtájáról van szó, amikor csökken a vérlemezkék száma, és ilyen állapotra éppenséggel ellenjavallt például az aszpirin vagy a heparin.

További kérdés, mennyire hatásosak az oltások a vírusvariánsok ellen. Kétségkívül vannak különbségek, de virológusként Jakab Ferenc abból indul ki, hogy a koronavírus sokat emlegetett tüskefehérjéje, amely a vakcinák fő célpontja, nagy fehérje, és a sok alkotóeleme közül nem fog mindegyik megváltozni. A súlyos, életveszélyes eseteket a mai tudásunk szerint a vakcinák nagy mértékben megakadályozzák.

A professzorok megerősítették azt is, hogy az mRNS alapú vakcinák, de a vektor alapúak is (mint az AstraZeneca vagy a Szputnyik V) gyorsan módosíthatóak, amikor az új variánsok miatt erre szükség lenne. Szekanecz Zoltán hozzátette: az influenzaoltáshoz hasonlóan a koronavírus esetében is elképzelhető, hogy a mindenkori variánsokhoz igazodó „koktélt“ tartalmazzon az oltás.

A sokat emlegetett nyájimmunitás elérését a professzorok lehetségesnek tartják, de a számolgatás részleteiben nem érdemes elveszni. Nem tudni például, Magyarországon hányan estek át a betegségen: a 700 ezer körüli szám alulbecslés, de csak sejteni lehet, mennyire. Jakab Ferenc szerint az igazi szám ennek az ötszöröse körül lehet. Így azt sem tudni, hogy a beoltottak közül hány embernek van és mekkora védettsége a fertőzése miatt.

A számoktól függetlenül Szekanecz professzor úgy véli, hogy az erősen oltáselleneseket amúgy sem lehet meggyőzni. Ugyanakkor ő szürke zónaként említette azokat a bizonytalanokat, akiket rá lehetne beszélni az oltásra. „Mindenki hozzon magával még egy embert“ – összegezte, hangsúlyozottan a politizálás szándéka nélkül a beszélgetés egyik szervezője, Kintses Bálint biológus.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos hírekkel is szolgáló Facebook-oldalát.