Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A most megtalált baktérium a kutatók szerint a cápák fogaiból táplálkozott.
Különleges felfedezést tettek nemrég a bécsi kutatók. Miközben 38 millió éves cápafogakat vizsgáltak, kiderült, hogy más is van a leletekben: ugyanennyi idős baktériumok. Olyan mikrobákról van szó, amelyek ősi mélytengeri cápák fogzománcába beágyazottan éltek. Tokjuk kémiai folyamatok során megváltozott, ennek köszönhetően őrződtek meg az évmilliók során.
A tudósok felfedezésükről a Scientific Reports című tudományos lapban számoltak be.
Az emberi fogakat biofilm, vagyis dentális plakk veszi körül, amely számos mikroorganizmust tartalmaz. Ha ennek az együttélésnek az egyensúlya felborul, a baktériumok anyagcseréjük révén megtámadhatják a fogzománcot, ekkor szuvasodik a fog. Ez a közvetlen hatás többnyire a fog felszínhez közeli régióit érinti.
Az Iris Feichtinger, a Bécsi Természettudományi Múzeum (NHM) geológiai-paleontológiai részlegének kutatója vezette szakértői csoport számára meglepő volt, hogy kihalt cápák fogzománcában (Cretacladoides noricum) fosszilis baktériumokra bukkantak. A fogzománc ugyanis a legkeményebb olyan szerves anyagok közé tartozik, amelyet organizmusok képeznek.
A szakértők szerint a fosszilis baktériumok valószínűleg arra specializálódtak, hogy aktívan behatoljanak a fogzománcba, mivel ott minimális mennyiségű szerves anyag lehetett. Összetett biokémiai folyamatok révén a baktériumok képesek voltak lebontani a zománcban lévő proteint. A mélytengerek rideg, tápanyagban szegény élőhelyén érthető ez a nagy erőfeszítés. A kutatók először találtak bizonyítékot ilyen különleges tápanyagfelvételre.
A felfedezéssel egyértelműen bizonyították, hogy a kevés szerves anyagot tartalmazó fogzománckoronán is megtelepednek a mikrobák, ha szűkös a tápanyagellátottság, mint ahogyan ez a mélytengeri környezetben adott – írták a kutatók.
A tudósoknak az is meglepetést okozott, hogy milyen kiválóan őrződtek meg a baktériumok. „Kémiai folyamatok révén a baktériumok apró agyagásványokat vonzottak a sejtek felszínére. Ezek a burkok fosszilizálódtak, és évmilliókon át kitartottak, amikor a baktériumok már régen szétestek” – magyarázta Feichtinger.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
