Tech MTI 2020. szeptember. 30. 16:03

Elkészült az új anyag, hatszor gyorsabban bontja le a műanyagot

A műanyagfaló PETáz enzimet használva olyan anyagot alkottak brit szakemberek, amely a korábbiaknál is gyorsabban tünteti el a plasztikot. Ahhoz viszont még mindig túl lassú, hogy a laboratóriumon kívül is bevessék.

Olyan "szuperenzimet" hoztak létre brit kutatók, amely egy korábban kifejlesztett anyagnál hatszor gyorsabban képes lebontani a műanyagot. A Portsmouth-i Egyetem szakemberei a PETáz nevű műanyagbontó enzimet kombinálták egy másik enzimmel, hogy felgyorsítsák a lebontási folyamatot.

Az új szuperenzim jelentős hatással lehet a polietilén-tereftalát (PET), vagyis az egyszer használatos ivópalackok, a szőnyegek és ruhák gyártásához leggyakrabban használt műanyag újrahasznosítására. A PET több száz év alatt bomlik le a természetben, míg a PETáz mindössze néhány nap alatt képes alkotóelemeire bontani ezeket. A kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikálták az eredményeiket.

A szuperenzim a PETázt és a MHETázt egyesíti. A kettejük elegye kétszer olyan gyorsan bontja le a műanyagot, mint a PETáz önmagában, míg a két enzim DNS-ének összekapcsolása háromszor tovább növeli a lebontási sebességet. "Igazából egészen meglepődtünk, hogy ilyen jól működött a dolog" – mondta John McGeehan, az egyetem enziminnovációs központjának igazgatója, a tanulmány társszerzője, megjegyezve, hogy a folyamat ugyanakkor "még mindig túl lassú" ahhoz, hogy kereskedelmileg életképes legyen.

Létező PET-termékeket azonban már újra lehetne vele hasznosítani, ahelyett, hogy fosszilis tüzelőanyagokat használva újabb műanyagokat gyártanak le.

A műanyagszennyezés az egyik legjelentősebb környezeti probléma. A The Pew Charitable Trusts nevű amerikai jótékonysági szervezet nemrég közzétett jelentése szerint 2040-re csaknem megháromszorozódhat az óceánokba kerülő műanyag mennyisége, elérve az évi 29 millió tonnát. A szervezet szerint nem létezik "egyetlen megoldás" a problémára, ám egy "átfogó újrahasznosítási stratégiával" akár 31-45 százalékkal csökkenteni lehetne a műanyagszennyezést.

A Carbios nevű francia cég is egy műanyagfaló enzimen dolgozik, de a viaszmoly és a közönséges lisztbogár lárvái is segíthetnek a műanyagok lebontásában a beleikben lévő baktériumoknak köszönhetően.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hirdetés