Tech László Ferenc 2020. július. 13. 22:03

Frissíti gépeit a Wizz Air – beültünk az egyik pilótafülkéjébe

László Ferenc
Szerzőnk László Ferenc

Van-e slusszkulcsa egy utasszállító gépnek? Le tud szállni magától egy repülő? Mit kell tudnia egy légiutas-kísérőnek? Többek közt ezekre a kérdésekre kaptunk válaszokat a Wizz Airtől a ferihegyi futópályán.

A koronavírus-járvány első hónapjaiban a mostanság sokat fejlesztő budapesti repülőtérhez hasonlóan a Wizz Airnek is szinte földbe állt a forgalma. Ebben az időszakban a vállalat utasszállítógépei leginkább csak egészségügyi szállítmányokat hoztak hazánkba, amihez egyébként nem szerelték ki az üléseket, hanem egyszerűen azokba és azok közé pakolták a megfelelő módon rögzített, körülbelül az ablakokig érő szállítmányt.

Ferihegyi látogatásunk során a cég képviselői kérdésünkre elmondták, hogy a flottában található 124 lízingelt repülőgép mindegyike Airbus gyártmányú, ami jelentősen leegyszerűsíti a pilóták dolgát, és ez utóbbit maguk a pilóták is megerősítették számunkra. A közelmúltban 7 darab újgenerációs A321neo repülőgép állt szolgálatba, melyek előnye a régebbi alapmodellhez képest a mintegy 15-20 százalékkal szerényebb fogyasztás, illetve a jelentősen halkabb működés.

László Ferenc

A Wizz Air a jövőben egyre több ilyen "neo" gépet kíván üzembe állítani, és távlati célja, hogy 2026-ban már 300 repülőgép legyen a flottájában.

A fiatal és modern gépekből álló Wizz Air flotta átlagosan 57,2 gramm CO2-t bocsát ki utasonként és kilométerenként, ami a cég szerint elmarad a fapados riválisok 69-77 grammos, vagy például a Lufthansa 92 gramm körüli értékétől. A Wizz Air az elmúlt 7 évben közel 12 grammot javított a károsanyag-kibocsátási mutatóján.

László Ferenc

Érdekesség, hogy míg egy Tu-154-es szovjet repülőgép óránként körülbelül 8 tonna üzemanyagot éget el, addig az A319-320-321-es Airbusok beérik 1,5-2 tonnával.

A repülőjegyek árváltozásával kapcsolatban a jelenlegi instabil helyzetben nehéz jóslásokba bocsátkozni, mindenesetre a cég azzal számol, hogy a jövőben körülbelül ugyanolyan áron repülhetünk majd, mint a koronavírus előtti időszakban.

László Ferenc

A maszk viselése kötelező a járatokon, de a középső üléseket már csak azért sem feltétlen kell üresen hagyni, mert a repülőgépek szellőzőrendszere nem hogy segítené, inkább nehezíti a koronavírus fedélzeten történő terjedését. Mint megtudtuk, a személyzetnek nem kötelező koronavírus teszten átesnie, de maszkot természetesen nekik is viselniük kell. A kézipoggyász maximális méretét nem kívánja nagyobbá tenni a Wizz Air, ezenkívül mindenkit arra kérnek, hogy időben érkezzenek meg a reptérre, az utasokra továbbra sem fognak várni a gépek. És wifi egész biztosan nem lesz még a cég legújabb repülőgépein sem.

A pilóták elmondták, hogy elsősorban az időjárási viszonyok és a repterek terheltsége miatt fordulhat elő késés. Amennyiben ez csak 5-10 perc, akkor nem növelik meg a repülőgép sebességét, ennél nagyobb késés esetén viszont engedélyt szoktak kérni a gyorsításra, ami egyébként jelentősen megnövelheti a gép fogyasztását. A Wizz Air repülői a koronavírust megelőzően naponta átlagosan 12,5-13 órát voltak használatban, szemben más légitársaságok 6-8 órás értékével.

László Ferenc
László Ferenc
László Ferenc

Aki légiutas-kísérő szeretne lenni, annak be kell töltenie a 18. életévét, jól kell úsznia és angolul is tudnia kell. Az utóbbi időkben a nyelvvizsga már nem követelmény, de mivel a felvételi vizsga végig angolul zajlik, a valós tudásra gyorsan fény derül.

A 4-5 hetes képzés során egy 500 oldalas dokumentációt kell bemagolni, a munkába állást elméleti és gyakorlati vizsgák előzik meg. Követelmény, hogy a lakóhely ne legyen távolabb 1 órányi autóútnál, és ajánlott bírni a gyakori hajnal 3 órás keléseket és a 6 napos munkaheteket.

László Ferenc

Az utasszállítógépek nem rendelkeznek kulccsal: az őrzött területen tárolt gépek ajtaját egyetlen mozdulattal egyszerűen ki lehet nyitni. Hasonlóképp slusszkulcsa sincs a repülőknek, melyek indítási procedúrája körülbelül 30 percet vesz igénybe.

A modern utasszállítók a megfelelő repülőtereken képesek akár teljesen maguktól leszállni, erre azonban általában csak nagyon rossz látási körülmények mellett kerül sor. Egyrészt azért, mert adott esetben egyszerűbb "kézzel" leszálni, mint folyamatosan az automatikát felügyelni, másrészt pedig azért, mert a pilóták szeretnek repülni, és így többek közt a leszállást is manuálisan hajtják végre.

László Ferenc

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Hirdetés