Tech hvg.hu 2020. június. 25. 13:03

Rejtélyes égitesttel ütközött össze egy fekete lyuk

A gravitációs hullámok észlelésére és kutatására felállított Ligo-Virgo Kollaboráció egy 800 millió évvel ezelőtt bekövetkezett kozmikus ütközés gravitációs hullámait észlelte. Hogy mi ütközhetett össze a fekete lyukkal, egyelőre nem tudni.

A kutatók régóta keresik azokat az égitesteket, amelyek 2,5-5 naptömegűek, eddig azonban nem sikerült ezeket megfigyelni. A tudomány ezt a titokzatos területet tömegréseknek nevezi: az ilyen égitestek még túl könnyűek ahhoz, hogy fekete lyukak, de már túl nehezek ahhoz, hogy neutroncsillagok legyenek. Mind a neutroncsillagok, mind a fekete lyukak akkor alakulnak ki, amikor a nagy tömegű csillagok kifogynak nukleáris üzemanyagukból és szupernóvaként felrobbannak.

A keletkező égitest jellegét az határozza meg, hogy a csillag magjának mekkora része marad meg a robbanás után. A könnyebb magokból neutroncsillagok keletkeznek, míg a nehezebbekből fekete lyukak alakulnak ki. A kutatókat hosszú ideje foglalkoztatja az a kérdés, hogy vajon tényleg létezik-e tömegrés az említett tartományban, és hogy ennek mi az oka.

Most erre kaphatott választ a tudomány egy 2019 augusztusában észlelt gravitációs hullámnak köszönhetően.

Az Advanced Virgo detektort Olaszországban, Pisa közelében üzemeltető Európai Gravitációs Obszervatórium (EGO), és a két Advanced LIGO detektor az Egyesült Államokban bejelentette, hogy egy körülbelül 2,6 naptömegű égitestet fedeztek fel, ami megkérdőjelezi a tömegrés létezését.

Macuoka Josiki

A fent említett égitest körülbelül 800 millió évvel ezelőtt összeütközött egy 23 naptömegű fekete lyukkal, aminek következtében erős gravitációs hullámot bocsátott ki. A valaha mért legkisebb fekete lyuk tömege nagyjából ötszöröse volt a mi Napunkénak, az ütközésben részt vevő égitest tömegét tekintve viszont feleekkora volt. Egyedül a hullámjel alapján, nem lehet eldönteni, hogy az égitest fekete lyuk vagy neutroncsillag, ezért pontos jellege rejtély marad.

Az ütközés egy másik szempontból is különleges. Ilyen tömegarányú bináris rendszert ugyanis eddig még nem sikerült megfigyelni, a kutatók pedig nem tudják, miként alakulhatott ki.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Hirdetés
Élet+Stílus Galicza Dorina 2024. december. 28. 20:00

Elillant történelem és babonamentes tűzvédelem – megnéztük a felújított Notre Dame-ot

Párizs székesegyháza fényesebben ragyog, mint valaha, de az évszázadok alatt felhalmozódott kosszal együtt mintha a történelmét is lemosták volna róla. Bár a felújítás még nem ért véget, ha a belső tér már nem változik, akkor az évtizedek múlva sebtében idelátogató turista azt se fogja tudni, mi történt az elmúlt öt évben a templom körül.