Az ENSZ tudományos és kulturális szervezeteként működő UNESCO 1972-ben adta ki a Világörökségi Egyezményt, melynek kritériumai alapján először a Galápagos-szigetek érdemelte ki, hogy hivatalosan is a világ legszebb, legfontosabb helyei közé sorolják. A szigetcsoportot 1978. május 31-én nyilvánították a világörökség részéve. Ennek 42. évfordulója előtt tiszteleg ma a Google a kereső főoldalán látható grafikákkal, melyek az Ecuadortól mintegy 900 km-re nyugatra elhelyezkedő terület gazdag élővilágába engednek rajzos betekintést.

Leguánok, kormoránok, teknősök, pingvinek, kaktuszok, különféle fák – a Galápagos-szigeteken őshonos fajok sokszínűsége nyűgözte le Charles Darwint is, aki 1835-ben, a HMS Beagle hajó utasaként járt a szigeteken. Az UNESCO világörökségi indoklásában is olvasható fáma szerint a Galápagos-szigeteken szerzett tapasztalatok jelentős mértékben inspirálták Darwint, aki 1859-ben A fajok elmélete című művében fejtette ki a természetes kiválasztódáson alapuló evolúcióelmélet részleteit. (És a szemének hitt a legkevésbé.)

A szigetcsoport talán legnevesebb állata galápagosi óriásteknős, a faj tagjai híresen hosszú ideig élnek. A tudósok néhány éve már azt is tudják, hogy miért.

Ám hiába a hosszú élet, a változó természeti körülmények miatt a galápagosi óriásteknős több alfaja is kihalt már, legutóbb 2012 nyarán a Chelonoidis nigra abingdonii alfaj, melynek utolsó példánya az ismert Magányos George volt. Idén februári hír, hogy az ezekkel rokonságban álló 30 óriásteknőst azonosítottak kutatók.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.