A drón hosszú hónapok óta szerepel a legnépszerűbb (nem csak karácsonyi) ajándékok élvonalában. Ezt támasztja alá, hogy egy prognózis szerint 2025-re már napi 30 ezer reptetéssel számolhatunk majd Magyarországon, azaz nagyjából annyival, amennyi most Európában összesen történik naponta.

Az eszköz egyre növekvő népszerűsége nem véletlen: az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően mind olcsóbbak és fejlettebbek lettek a drónok, így egyre több vásárlónak váltak egyaránt elérhetővé és vonzóvá ezek a készülékek. A népszerűségén pedig azok a YouTube-ra és Facebookra feltöltött látványos videók is sokat lendítettek, amelyeket reptetés közben készítettek a tulajdonosok.

Ezeknek a videóknak azonban van egy nem kívánt mellékhatásuk is. Minél több ilyen felvételt lát az ember, annál inkább az az érzése támad, hogy drónt vezetni gyerekjáték, és bárki képes olyan felvételeket készíteni, mint amit a fenti videóban láthattunk.

Pedig az igazság nem is állhatna ettől távolabb.

A valóságban ugyanis az első repülés(ek egyike) sokkal inkább így néz ki:

És akkor még szerencsésnek mondhatja magát az ember, ha nem csinál 300 ezer forintos kárt egyetlen perc leforgása alatt. Hogy ne legyen rossz értelemben vett örök emlék a karácsonyra kapott drón, meg kell tanulni irányítani az eszközt.

Mielőtt felszállnánk

"Az elmúlt években azt a különös tendenciát figyeltük meg, hogy a legtöbben csak a drón megvásárlása után kezdenek el aziránt érdeklődni, hol és hogyan tudnának megtanulni bánni egy ilyen szerkezettel" – osztotta meg tapasztalatait a hvg.hu-val Frikker Attila, a drónos képzéssel is foglalkozó hivatalos DJI-disztribútor DupliTec Kft. drónüzletág-vezetője. A szakember szerint ma már több olyan iskolát is találni, ahol 1-2 napos drónpilóta képzéseket nyújtanak, így a friss tulajdonosok bőven tudnak miből választani. Ezek többnyire arra jók, hogy az ember megtanulja az alapokat, illetve tisztában legyen azokkal a jogszabályokkal, amelyek rá mint drónfelhasználóra vonatkoznak.

Az Európai Unió a jövőben a felhasználás célját – hobbi vagy üzleti célú, avagy speciális kategóriába eső repülés –, valamint az eszköz méretét tekintve is kategóriákat alakít majd ki. "Ezek a paraméterek együttesen határozzák meg azt, kinek milyen képzésre lesz szüksége" – magyarázza Frikker. (A magyar dróntörvény régóta késik. A jelenlegi, alapvetően másra kitalált hazai szabályok szerint a reptetésekhez eseti légtérhasználati engedélyt kell kérni, de a hobbidrónosok közül ezt nagyjából senki nem tartja be – és nagyjából senki nem is ellenőrzi.) A várakozások szerint az egységes uniós szabályok 2020 közepén lépnek majd életbe.

További fontos adalék, hogy a drónra kötelező felelősségbiztosítást kell kötni, mivel az eszközzel ugyanúgy balesetet lehet okozni, mint egy autóval – a különbség csak annyi, hogy a drónok esetében pilótákra, és nem járművekre köthető meg a biztosítás.

Gyakoroljunk

Ha már tisztában vagyunk a jogszabályokkal, és a biztosításunk is megvan, megkezdhetjük a gyakorlást. "Nagyon fontos, hogy kültérre szánt eszközzel soha ne akarjunk beltéren repülni, mert az szinte biztosan balesethez fog vezetni" – hangsúlyozza Frikker Attila. A szakember azt mondja, mindenki olyan helyre menjen gyakorolni, ahol jó 10 méteres körzetben nincs semmi: se fa, se bokor, se másik ember, se villanyvezeték vagy magasabb kerítés.

"A kezdőknek mindenképpen azt javasolnám, hogy tartsák be a fokozatosság elvét. Elsőként csak szálljanak fel, majd szálljanak le a drónnal, jó párszor, és ha ez már biztosan megy, akkor kezdjék el oldalirányba is mozgatni a szerkezetet" – mondja Frikker. Ezeket a manővereket nemcsak azért érdemes begyakorolni, mert így kisebb lehet a baleset kockázata, hanem azért is, mert a segítségével elsajátítható a kontroller, vagy az irányításhoz szükséges applikáció használata.

Pixabay

Pro tipp: esőben és hóban semmiképp se akarjuk reptetni a drónt, mert az meghibásodáshoz, vagy a szerkezet balesetéhez vezethet.

Az időjárási körülményekre egyébként minden esetben érdemes felkészülni, mert az befolyásolhatja a kontroller hatótávolságát, egy váratlan széllökés pedig elsodorhatja a drónt a közelünkből.

Ne veszítsük szem elől

Fontos alapszabály: amíg nem tudjuk profin kezelni a drónunkat, addig még véletlenül se irányítsuk olyan magasra/messzire, hogy szabad szemmel már ne lehessen látni. "Ha ilyen helyzetben elveszíti a jelet a drón, akkor nem árt, ha látótávolságon belül tesszük le a földre az eszközt. Arról nem is beszélve, hogy ha a közelünkben nincs is semmi, amire veszélyt jelenthet a szerkezet, néhány száz méterrel odébb már akadhat. Nem volna szerencsés, ha autók vagy emberek felett zuhanna le" – emelte ki a szakember.Frikker Attila szerint ahhoz, hogy egy ilyen helyzetből is vissza tudjuk hozni a drónunkat, már gyakorlott pilótának kell lennünk. Ráadásul az sem árt, ha ismerjük a készülék beállításait, így adott esetben előre meg tudjuk adni azt is, hogy egy jelvesztés esetén a korábban kijelölt pozícióra térjen vissza a szerkezet.

Tilt,tűr,szállogat

Tilt, tűr, szállogat A drónok elterjedésével a tiltott légtérhasználat is gyakoribbá vált. A repülés biztonságáért felelős hatóságok és a velük kooperáló gyártók igen nagy kihívás előtt állnak.

Jó tudni

A drón beállításait azért is érdemes ismerni, mert a szerkezet repülését és kapcsolatát a távirányítójával nem csak az időjárás akadályozhatja. "A kezdők leggyakoribb hibája, hogy nem tudják, mi az, ami megzavarhatja a jel továbbítását és az eszköz működését. Ha mobil átjátszótornyok, nagyobb fémszerkezetek – például hidak – közelébe repül valaki, könnyen lehet, hogy a jeladót leárnyékolja az adott szerkezet. Az ilyenekből könnyen baleset lehet, így nem árt az ilyen helyektől inkább távol maradni" – tanácsolja Frikker Attila.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.