Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Minél emberibb egy robot, annál inkább megbízunk benne. Nagy kérdés, hogy szabad-e. Hova vezethet az ilyen könnyen elnyerhető bizalom?
A mesterséges intelligencia mellett az attól nem egészen függetlenül okosodó robotok fejlődésének lehetséges következményére is fel kell készülnünk. Nagyjából így lehetne összefoglalni azt, miről szólt a Kaspersky Next konferenciájának hétfői napja. Az idén Lisszabonban összegyűlt szakemberek úgy látják, egyáltalán nem szabad lebecsülni azt, milyen hatással lehet egy robot az egyénre, ezzel együtt pedig milyen bizonytalanságot szülhet a társadalomban.
"A robotok jelenleg a gyárban dolgozó eszközöket jelentik, de nem vagyunk már messze a szociális robotok megjelenésétől sem" – kezdte előadását Tony Belpaeme, a Genti Egyetem tudósa. Jó példa erre Ausztrália, ahol a kutatások szerint a mentális betegségben küzdő páciensek számára nyújthatnak komoly segítséget, de a szakember ide sorolta az önvezető autókat is. "Ezeknek úgy kell eljutniuk A pontból B-be, hogy közben nem okoznak balesetet, és vigyáznak a saját utasaik épségére is" – hangsúlyozta Belpaeme.
De mi van akkor, ha egy adott robot a hackerek irányítása alá kerül?
Erre kereste a választ nemrég közös kutatásában a Kaspersky és a Gent Egyetem. Spoiler: túl sok jóra nem számíthatunk.
A kutatók szerint a robotok képesek lehetnek arra, hogy befolyásolják az emberek viselkedését. Vélekedésük alátámasztásához egy olyan robotot fejlesztettek, amely az emberhez hasonló módon, verbális és non-verbális jelekkel is képes volt kommunikálni. A kísérlet során 50 önkéntessel lépett kapcsolatba, és kiderült, a legtöbb embert képes volt rávenni bizonyos dolgokra.
Az egyik feladat során egy épület olyan részébe kellett bejutnia a robotnak, ahová csak egy speciális belépőkártyával rendelkezők mehettek be. A robot megkérte az ajtónál álló személyt, engedje őt be a lezárt területre. A résztvevők az esetek 40 százalékában tette csak ezt meg, ami még jó aránynak is tűnhet. Ám amikor a robot egy ismert pizzagyártó dobozával érkezett meg az ajtóhoz, minden önkéntes átengedte őt, anélkül, hogy megpróbálták volna kideríteni, mit keres ott a gép, és miért akar bemenni.
Egy másik kísérletben a robot arra próbálta rávenni a felhasználókat, hogy személyes adatokat – például születési időt, az első autójuk márkáját, kedvenc színüket stb. – adjanak ki magukról. Az egyébként barátságos hangvételű beszélgetés során a gépnek 50-ből 49 személynél 1 információ / perc gyorsasággal sikerült a fent említett – későbbi hackelésekhez jól használható – érzékeny adatokhoz hozzájutnia.
Dimitrij Galov, a Kaspersky kiberbiztonsági kutatója szerint a kísérlet előtt megvizsgálták, milyen szoftvereket használnak a robotok fejlesztői, és az eredményen ők is meglepődtek. Kiderült, a legtöbb esetben a készítők mellőzték a biztonsági protokollokat, olyan erővel fókuszáltak a hatékonyságra.
Belpaeme szerint a kísérlet arra is rámutatott, hogy minél emberibb a robot, annál könnyebben tud információt kinyerni a "célpontokból". "Mindez tovább erősíti azt az elképzelésünket, hogy a robotoknak egyértelműen robotként kell kinézniük" – magyarázta a hvg.hu-nak a Genti Egyetem tudósa. Ebben a tekintetben eltérés van a távol-keleti és a nyugati szakemberek között, Belpaeme szerint azonban ez csupán kulturális különbség, vagyis nem szakmai vitáról van szó.
Hogy mikor válhat általánossá a szociális robotok jelenléte, arra Belpaeme szerint nehéz válaszolni. Már csak azért is, mert nem tudni, pontosan milyen energiaforrása lesz majd ezeknek a készülékeknek. "Jelenleg a kémiai akkumulátor látszik az egyetlen megoldásnak, de nem tudni, ezen a téren milyen fejlődésre számíthatunk. Azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy a hagyományos akkumulátorok helyett valamilyen alternatív megoldás szolgáltatja majd az energiát a számukra" – fogalmazott a tudós.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
