Több videó is felkerült az internetre arról az expedícióról, amit az oroszok és a norvégok közösen végeztek a Komszomolec roncsainál.
Nemrég hozták nyilvánosságra annak az orosz-norvég expedíciónak a mérési eredményeit, amit az 1989-ben elsüllyedt szovjet atom-tengeralattjáró, a Komszomolec környékén végeztek. Kiderült, a roncs 30 éve szivárog, a helyszínen jelenleg a tengervízben mérhető szokásos sugárzási szinthez képest 100 ezerszer magasabb sugárzást mértek.
A tengeralattjárót a hidegháborús fegyverkezési verseny hívta életre. A Passport blog összefoglalója szerint a 120 méter hosszú, 8 méter széles Komszomolec az új fejlesztésű reaktorok helyett a hagyományos, nyomott vizes blokkokat kapta meg, amik 190 MW teljesítményen üzemeltek.
A tengeralattjáró 1989. április 7-én délelőtt 11 órakor szenvedett balesetet, amikor a szerkezet 7. rekeszében tűz ütött ki. Bár a rekeszeket tűzbiztosra tervezték meg, a kábelcsatornákon továbbterjedt, és elérte a reaktort is – írja a Passport blog. A szerkezet védelmi rendszere bekapcsolt, a hajó áram nélkül maradt, később pedig a kormányzás is lehetetlenné vált. Bár egy darabig úgy tűnt, sikerül megmenteni a tengeralattjárót és a legénység életben maradt tagjait, Jevgenyij Vanin kapitány több rossz döntése miatt – későn indították el a freonos oltórendszert, kiürítettek két ballaszttartályt – végül a szerkezet elsüllyedt, a balesetet pedig csak 30 tengerész élte túl – írja a Komszomolec részletes történetében a Passport blog.
A roncs azóta van a tenger fenekén, amiről az expedíció során több felvételt is készítettek a kutatók.
A tengeralattjáró megfigyeléseit az 1990-es évek óta évenként végezték, ám a mostani expedíció volt eddig a legátfogóbb vizsgálat. A feladat elvégzésére használt Aegir 6000 nevű robot kamerái rögzítették a látottakat, amit arra is fel tudnak használni a szakemberek, hogy részletesen tanulmányozzák a roncs állapotát.
Bár a szakemberek valóban magas sugárzást mértek, ám a Gizmodo beszámolója szerint nem mindenhol egyforma ennek mértéke. Már néhány méterrel a szellőzőnyílás felett is más volt az eredmény, mint a közvetlen közelében.
[Aszódi Attila: Egy nukleáris mérnök gondolatai a Csernobil-sorozatról]
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.