Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Egy csak most publikált svájci tanulmány szerint 2050-re jelentős változás következik be klímánkban, amely aligha meglepő eredményt jósol: az északi városokban szinte ismeretlen fogalommá válik a hűvös, délen pedig a mostaninál is sokkal melegebb idő várható.
A tudósok már régóta kongatják a vészharangot az egyre jobban érződő klímaváltozás miatt. Egy új tanulmány most azt igyekszik bemutatni, hogy a világ egyes országaiban nagyjából mire számíthatnak az ott élők a nem is olyan távoli jövőben, 2050 környékén.
A svájci Crowther Lab által készített vizsgálatot a brit The Guardian is ismerteti. A cikk szerint 2050-re olyan mértékű változás áll be éghajlatunkban, és ezzel klímánkban, amelyet soha korábban nem tapasztaltunk: a déli városok hőségét lényegében átveszik az északi települések, míg az amúgy is tikkasztó részeken várhatóan még szárazabb időszakok jönnek.
A tanulmány említi Londont, ahol az előrejelzések szerint 2050-ben olyan hőség lesz, mint ami most Barcelonában jellemző. De írnak Svédországról is, ahol a klímaváltozás hatására nagyjából olyan helyzet várható, mint a mai Budapesten. A főleg délen található, vagyis hűvösnek egyáltalán nem nevezhető részeken, mint például Madrid, a Marokkóéhoz hasonló klíma kínozza majd az embereket. Hazánkra a szkopjei időjárást jósolják. Ez azt jelenti, hogy a legmelegebb hónapokban kb. 7,8 fokkal lesz melegebb, mint most.
[Épp azért küzd az EB új elnökjelöltje, amit Orbánék csuklóból leszavaztak]
A svájci kutatók egy interaktív térképet is készítettek, amelyen a világ városainak várható klímája böngészhető, kalkulált értékekkel.
A tudósok a munkájuk kapcsán megjegyzik, hogy a városoknak néhány évtized múlva nem csak a forrósággal és az azzal együtt érkező szárazsággal kell majd megküzdeniük, más kihívásokra is számítani kell, amire szerintük a társadalmak egyáltalán nem állnak készen, technológiailag sem. Példaként említik a gyakrabban jelentkező, és erőteljesebb árvizeket, valamint az egyre súlyosabb aszályokat is.
A kutatást vezető Tom Crowther szerint minderre egyáltalán nem vagyunk felkészülve, ezért már most neki kell állnunk a tervezésnek. A kutató úgy véli, minél hamarabb kezdjük kitalálni, hogyan orvosoljuk a problémákat, annál kevésbé lesz fájdalmas a hatásuk.
A Guardian ugyanakkor idézi egy oxfordi szakember, Friederike Otto szavait, aki szerint a kutatás kevés változóval kalkulál, ezért nem is lehet pontos előrejelzésként tekinteni rá.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
