A döntés, amelyet a jövő héttől alkalmaznak, a Facebookra és az Instagram képmegosztó oldalra vonatkozik.
Az óriáscég közölte: a Facebook irányelvei már régóta tiltják a mások elleni, faji, etnikai vagy vallási alapú gyűlöletkeltést. Ebbe mindig is beletartozott a fehér felsőbbrendűség hirdetése. A cég azonban nem alkalmazta irányelveit a fehér nacionalizmust és a szeparatizmust népszerűsítő tartalmakra, mivel a nacionalizmust és a szeparatizmust tágabb értelemben értelmezte. Példaként az amerikai büszkeséget és a baszk szeparatizmust hozta fel, amelyek sokak identitásának részét képezik a Facebook szerint.
A közösségi hálót működtető cég azzal folytatta indoklását, hogy az utóbbi három hónapban a civil társadalom és a tudományos élet tagjaival folytatott párbeszéd nyomán arra a következtetésre jutott: a nacionalizmust és a szeparatizmust nem lehet érdemben elválasztani a fehér felsőbbrendűség ideológiájától és a gyűlölködő csoportoktól.
Beperelték a Facebookot és a YouTube-ot a christchurchi mészárlásról készült videók miatt
Francia muszlimok egy csoportja a bíróságra citálná a Facebookot és a YouTube-ot, amiért a két platform hagyta, hogy az új-zélandi vérengzésről készült felvételek élőben fussanak.
A Facebook leszögezte: a fehér emberek továbbra is kifejezhetik etnikai örökségük iránt érzett büszkeségüket, de a fehér nacionalizmus és szeparatizmus támogatását a közösségi oldal nem fogja tolerálni.
A Facebook a bejelentést tizenkét nappal az új-zélandi Christchurchben mecsetek ellen elkövetett merénylet után tette. Az elkövető, az ausztrál állampolgárságú, fehér Brenton Tarrant ötven muszlimot, köztük nőket és gyerekeket gyilkolt meg. A merényletet a Facebookon élőben közvetítette. A cég néhány nappal a merénylet után azt közölte, hogy a tömeggyilkosságot élőben megtekintő mintegy kétszáz ember egyike sem jelezte a videót a közösségi oldal moderátorainak.
A Facebook mesterséges intelligenciát használ és gépi tanulásra hagyatkozik a kérdéses tartalmak kiszűrésében, de felhasználóira is számít abban, hogy jelentsék a cég irányelveit megsértő anyagokat. A felhasználók jelentései emberi moderátorok elé kerülnek, akik eldöntik, mi legyen a kérdéses tartalmakkal. Emellett számítógépes felismerő programokat használ az erőszakot megjelenítő tartalmak felismerésére. Mindazonáltal nem világos, hogy a jövőben a közösségi oldal milyen módon tudja kiszűrni a nem kívánt tartalmú, élőben közvetített videókat.
A Facebook szerdai közleményében erről is szót ejtett. Közölte: mindig is lesznek olyan emberek, akik megpróbálják majd kijátszani az oldal rendszerét, hogy gyűlöletet szíthassanak. Ezzel szemben úgy tudja felvenni a harcot, hogy folyamatosan fejleszti technológiáját, az irányelveit, és együttműködik a rasszizmus kérdésében illetékes szakértőkkel.
Az döntéssel kapcsolatban a Facebook bejelentett egy új gyakorlati intézkedést is. Ha valaki a fehér felsőbbrendűséggel kapcsolatos kifejezésekre keres rá a közösségi oldalon (pl. heil Hitler), azt automatikusan a Life After Hate (élet a gyűlölet után) nevű civil szervezet honlapjára irányítja át a Facebook. A szervezet korábbi szélsőségesekből áll, céljuk segítséget nyújtani azoknak, akik a gyűlölködés csapdájába estek.