Szakmai körökben egyelőre vita folyik arról, hogyan táplálkoztak a korai emberek. A Neander-völgyi embert hagyományosan húsevőként tartják számon, aki nagy emlősökre is vadászott. Ugyanakkor arra is utalnak bizonyítékok, hogy növényeket fogyasztott.

A foggyökerekben talált alapvetően magas nitrogénizotóp-értékek remek kiindulási pontot jelentenek alternatív elméletek számára is, például hogy a Neander-völgyi ember halászattal is foglalkozott, sokáig szoptatta utódait vagy hogy kannibálként embertársaira is vadászott.

[Megdőlt egy tévhit az ősemberről: mégsem volt olyan esetlen, mint eddig hittük]

MPI f. Evolutionary Anthropology/ A. Le Cabec

A lipcsei kutatók egy Neander-völgyi nő és egy Neander-völgyi csecsemő két franciaországi barlangból származó foggyökereit vetették alá pontos izotópos elemzésnek, amely alapján elvetették ezeket az elméleteket. Eredményeik szerint a nő főként szárazföldi emlősökkel, például szarvasokkal és lovakkal táplálkozott.

Kutatásaik során a szakértők egy új módszert, úgynevezett vegyületspecifikus izotópelemzést (Compound Specific Isotope Analysis, CSIA) alkalmaztak, amellyel a különböző aminosavak izotóp-összetételét a kötőszövetben külön-külön tudták elemezni. Mivel ezek minden élőlénynél részben különbözőképpen fejlődnek, pontos állítások megfogalmazására biztosít lehetőséget ez a módszer.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.