A kutatóknak évek óta óriási segítséget jelent az úgynevezett LiDAR (Light Detection and Ranging - kutatók a lézerszkenneres letapogatás) technológia, amely eddig felfedezetlen romokat, romvárosokat segít megtalálni. A technológia meglehetősen hatékony: a segítségével idén februárban bukkantak rá azokra a rejtett, ősi maja építményre, amelyek között egy 30 méter piramist is találtak a kutatók. Az adatokat kiértékelve kiderült: a civilizáció jóval összetettebb volt, mint azt eddig gondolták.

A The New York Times beszámolója szerint a több mint ezer éve érintetlen területen, nagyjából 61 ezer maja épületrészt – a piramistól a kisebb házakig –, termőterületet, csatornákat és utakat fedeztek fel a kutatók a guatemalai esőerdő mélyén. A képekből az is kiderül, hogyan változtatták meg a maják a körülöttük lévő környezetet időszámításunk előtt 1000 és időszámításunk szerinti 1500 között. Ez új megvilágításba helyezheti mindazt, amit a kutatók eddig a maják életéről – mezőgazdaságukról, kultúrájukról, népességükről – gondoltak.

Thomas Garrison, az amerikai Ithaca College régésze szerint a majáktól rengeteg írásos emlék maradt fenn, amely a királyok, királynők életét, valamint a háborúkat mesélte el. A szakember szerint a mostani felfedezés olyan, mintha ezt az egész történet végre "színpadra" kerülne.

Az egyik legnagyobb felfedezést az jelentette, hogy az a terület, amit eddig mocsárnak gondoltak a szakemberek, valójában a maják legtermékenyebb mezőgazdasági területei voltak. A mezőgazdaságuk valószínűleg a mai délkelet-ázsiai földművelésre hasonlított.

Az adatok kielemzése után a kutatók azt feltételezik, hogy nagyjból 7-11 millió ember élhetett a maja birodalomban időszámításunk után 650 és 800 között. Mindez háromszor-négyszer több embert jelent, mint amennyit a szakemberek eddig feltételeztek, így emiatt azt is újra kell gondolniuk, hogy vajon hogyan tarthatta fenn magát ennyi ember.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.