Hamarosan az eddigieknél is többet tudhatnuk majd meg arról, miként hatnak a földrengések, szőkőárak, hurrikánok vagy épp a Napból érkező részecskék a Föld egyik legfontosabb védelmi rétegére, az ionoszférára. A NASA két olyan eszközt is felbocsájt, amelyek adataitól nagyon sokat várnak a tudósok.
Az űrügynökség a holland SES műholdvállalattal segítségével bocsátja majd fel azt az eszközt, amely a SES műholdjára szerelve körülbelül 35 405 km-es magasságban kering majd a Föld felszíne felett, és amely a földi légkör és az űr közötti területről (az ionoszférából) gyűjt majd adatokat. A NASA szerint a Gold nevű eszközből származó információk segítségével a kutatók a jövőben sokkal pontosabban jósolhatják majd meg, hogy miként reagál az ionoszféra a különböző természeti jelenségekre: például ha a Napból, a szökőárból vagy egy hurrikánokból származó részecskék kezdik el "bombázni" azt.
A Gold nevű eszköz egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy adatokat gyűjtsön arról, hogy a Napból származó részecskék miként hatnak az ionoszférára. Mert miközben az ibolyán túli sugárzást a légkör jórészt tompítja, addig az ionoszférában található részecskék felmelegedve fényt bocsátanak ki magukból – amit a tudomány légkörfényként ismer.
Egy másik, különleges jelenség, amit a NASA-misszió képes lehet megfigyelni, az a Nap koronakidobódása által okozott reakció, amely a Föld ionoszférájában játszódik le. A szakemberek szerint ugyanis amikor a nagy energiájú részecskék elérik bolygónkat, az ionoszféra részecskéi nemcsak felmelegednek, de az ionoszféra ki is "tágul", és felfelé mozdul el. A jelenség kívülről pont úgy néz ki, mintha a Föld lélegezne.
Azonban az ionoszféra tágulása hatással lehet a földi kommunikációra, ugyanis számos GPS- és kommunikációs műhold, vagy épp a Nemzetköz Űrállomás is ott található, így a légkörben végbemenő változás nemcsak az áramellátásra, de a kommunikációra és a navigációra is hatással van. (Ilyenkor például megzavarodhatnak a navigációs készülékek és a telefonokon lévő GPS is, ahogy erre pár hónapja is volt példa.) A jelenség megértése éppen ezért komoly előrelépés lenne annak érdekében, hogy a jövőben a hasonló problémákra fel tudjunk készülni.
A mostani missziót hamarosan egy újabb is követi majd. Az Icon körülbelül 570 km-es magasságában keringene, így jóval közelebbről tudna adatokat gyűjteni az inoszféráról.
A misszióban azt vizsgálnák meg, hogy a szökőárak, a földrengések vagy épp a hurrikánok miként befolyásolják az ionoszférát. A NASA kutatói remélik, hogy ez a két, egymást jól kiegészítő misszió segít majd megérteni a Föld légkörében végbemenő változásokat.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.