Tech MTI 2017. augusztus. 17. 08:01

Újraírhatjuk a fizikát? Közvetlen bizonyítékot találtak fényrészecskék ütközésére

Először találtak közvetlen bizonyítékot az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) tudósai arra a nagyon ritka folyamatra, amelyben két foton (fényrészecske) nagy energián kölcsönhatásba lép és megváltoztatja irányát, az eredmény megerősíti a kvantum-elektrodinamika egyik legrégebbi előrejelzését. Hogy mi ebben az érdekes? Például az, hogy a klasszikus fizika értelmében meg sem történhetne ilyesmi.

"Ez egy mérföldkő: az első közvetlen bizonyíték a fény kölcsönhatására önmagával nagy energián. Ez a jelenség lehetetlen az elektromágnesesség klasszikus elméleteiben" – idézte Dan Tovey-t, a Sheffieldi Egyetem fizikusát, a CERN ATLAS-kísérletének koordinátorát a szervezet honlapján közzétett közlemény.

Évtizedeken át megfoghatatlannak bizonyult közvetlen bizonyítékot találni a fény-fény-szórásra magas energián egészen a jelentősen megnövelt teljesítményű nagy hadronütköztető 2015-ös újraindításáig. A részecskegyorsítóban ólomionokat ütköztettek minden korábbinál nagyobb, 13 Teraelektronvolt (TeV) energián, így nyílt lehetőség bizonyítékszerzésre a fényrészecskék ütközéséről.

Az ATLAS-kísérlet tudósai több mint négymilliárd ütközést tanulmányozva találtak 13 fény-fény-szórásra bizonyítékot. Ez az eredmény 4,4 standard szórásnak (mintamérték) felel meg, ami lehetővé teszi, hogy az ATLAS-kísérlet bejelenthesse az első közvetlen bizonyítékot erről a jelenségről nagy energián.

Az ATLAS-kísérlet fizikusai folytatni fogják a fényrészecskék kölcsönhatásának tanulmányozását nehézionok ütköztetésével a nagy hadronütköztetőben, amelyet 2018-ra terveznek. A CERN szerint az így szerzett több adat javítani fogja az eredmény pontosságát és új ablakot nyithat az újfizika tanulmányozására.

Kult Köves Gábor 2025. január. 22. 20:00

Magasabbra a tetőt, Lazlo! - kritika A brutalista című filmről

Remekműnek lett kikiáltva, és már temérdek díjat besöpört az Amerikába szakadt fiktív magyar építész, a holokauszt-túlélő Tóth László története. De vajon fellelhetők-e a remekműre utaló jelek abban a 215 percben, amit a szépen szenvedő Adrien Brodyval töltünk?