A Fazekas diákjai fődíjat nyertek a washingtoni robotépítő olimpián. Ennek, és a többi nemzetközi diáksikernek mindenképp örülnünk kell, de azt is érdmes tudni, hogy ez a magyar oktatási rendszer teljesítményéről az égvilágon semmit nem mond el.
A First Global Challenge elnevezésű versenyre a világ 162 országából érkeztek a 15 és 18 év közötti diákokból álló csapatok. A helyszínen az országok képviselőit közös csapatokba sorsolták össze, így másokkal közösen dolgozva kellett feladatokat megoldaniuk, ami egy nagy, globális kihíváshoz kapcsolódott. Idén ez a kihívás az volt, hogy tiszta ivóvízhez biztosítsanak hozzáférést, ez az üzenet egy szimbolikus golyógyűjtő feladatban jelent meg, amit az épített robotokkal kellett kivitelezni – írja a 444.hu.
Magyar idő szerint kedd éjjel fél egy körül jelentették be, hogy a Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium csapata nyerte el a verseny Global Grand Challenge Award névre keresztelt fődíját.
A versenyen egyébként részt vettek a balatonalmádi Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégium robotépítői is, így Magyarország volt az egyetlen európai ország, amit két csapat is képviselte a versenyen.
Az utóbbi napokban több magyar diáksikernek is örülhettünk. Aranyérmet szerzett a középiskolásokból álló magyar fizikaválogatott a Szingapúrban megrendezett Nemzetközi Ifjúsági Fizikatornán, valamint négy ezüstérmet szerzett a magyar csapat múlt héten a thaiföldi Nemzetközi Kémiai Diákolimpián.
Mindez óriási siker, első látásra azt mutatja, hogy a magyar elitoktatás továbbra is világszínvonalú. Ez egybecsengene a magyar kormány oktatáspolitikai szándékaival, azaz, hogy kialakítson egy szűk kör számára elérhető elitoktatást (azaz, hogy csak a gondosan kiválogatott jó képességű gyerekek jussanak be az egyre szűkülő gimnáziumi és a jó egyetemi helyekre, míg a tanulók minél nagyobb hányada legyen kénytelen a lebutított szakoktatásba menni), ám – eltekintve ezektől a tényleg óriási és büszkeségre okot adó teljesítményektől – az országos adatok nem igazolják még ezt - az amúgy kétes – elképzelés sikerét sem.
Bár a PISA-eredmények drasztikus romlásáért elsősorban a rosszabb tanulók még rosszabb teljesítménye okolható (más szóval, elsősorban a hátrányos helyzetű gyerekek számára biztosított egyre romló iskola), de a legutóbbi felmérésből az is kiderül, hogy a legjobbjaink teljesítménye is egyre romlik. 2015-ben Magyarország azon kevés európai ország közé tartozott, ahol mind a felső, mind pedig az alsó teljesítménysávban is az eredmények romlása volt megfigyelhető.
Azaz a különböző intézkedésekkel „helyzetbe hozott” magyar elitképzésbe járók teljesítménye is szakad el a nemzetközi elit mezőnyéhez viszonyítva.