Tech Papós Tamás 2017. április. 07. 08:01

Oktatási forradalom kell nekünk, ha nem akarjuk, hogy a robotok munkanélkülivé tegyék gyerekeinket

A negyedik ipari forradalom küszöbén Magyarországnak a szellemi kincsét kellene gyarapítania, amihez létfontosságú az informatikai oktatás megreformálása – a SMART 2017 konferencián egész délelőtt erről beszéltek szakértők. Konklúziójuk pedig sürgeti a döntéshozókat: vagy felkészítjük a mai gyerekeket a jövő problémáinak megoldására, vagy az állásinterjúk első kérdésénél csődöt mondanak.

Nem véletlen, hogy hazánk legfontosabb technológiai konferenciájája, a SMART 2017 idén egyik termében teljes délelőttöt szenteltek az informatikai oktatásnak. A jövőnk múlik ezen, mivel a mai felnőttek átképzése még azelőtt kudarcba fullad, hogy elkezdődne. A legfontosabb tanulság így a következő volt: a közoktatás szemléletváltásának minél hamarabb és minél kisebbeknél jelentkeznie kell, különben gyermekeink és unokáink nemcsak a technológiával nem tudnak majd lépést tartani, de a munkaerőpiac sem tud velük mit kezdeni.

“Az ember nagy dolgokra képes, ha nagy dolgokat várnak el tőle” – a témához tartozó előadások egyikén hangzott ez el, de tulajdonképp az összesre igaz volt. Az elvárások nem csak a felnőttekre vonatkoztak – akik megreformálhatnánk az informatikai oktatást Magyarországon –, hanem a diákokra is, mi több, főként rájuk. Többen sugallták vagy kimondták, hogy a mai gyerekek igenis képesek komplex feladatokat megoldani egy tablettel, és ha megvan bennük a tudásszomj, akkor elsősként is tudnak programozni, pár évvel később pedig egy mobil alkalmazást is el tudnak készíteni.

Egy 11 éves lány, Názer Lili esetét tökéletes példaként hozták fel. A Future Makers magyar nagydíját elnyerő és a nemzetközi döntőbe jutó diák egy családi időbeosztást segítő appot tervezett. Történetét az alábbi interjúban bővebben is megismerheti.

A lányokra egyébként különösen kell figyelni, mert az csak egy dolog, hogy több mint 20 ezer informatikus hiányzik Magyarországon, de komoly probléma ez a statisztika is: az informatikai szakokra felvetteknél 15 százalék a nők aránya. Hazánk technológiai szektorában így jelenleg mindössze 8 százalék a női munkatársak aránya. Miért olyan nagy gond ez? Mert egy rakás nemzetközi kutatás bizonyítja, hogy a világon mindenhol sikeresebbek azok a cégek, amelyeknél a nők aránya ennél jóval magasabb.

A szakértők szerint már 3-10 év távlatában is milliók veszítik el a világon állásukat, miközben ma még nem létező, de pár év múlva fontos állások kapcsán tombol majd a munkaerőhiány. Mérnökök tömegére pedig már most nagyon fáj a foga a munkaerőpiacnak, a helyzet pedig fokozódik majd. A programozók iránt is óriási a kereslet, de már azok után is kapkodnak, akik “mindössze” annyit tudnak, miként áll össze egy ciklus, és hogyan alakítható egy kódsor. Akik már “csak“ az utóbbit be tudják írni önéletrajzukba, nem lesz gondjuk az elhelyezkedéssel.

Programozás? Meg tudják csinálni.
Fülöp Máté

Felmerült a kérdés a konferencián: a robotok elveszik majd szép lassan mindenki munkáját, és alapjövedelemre lesz szükség? Nehéz erre 2017-ben válaszolni, de az előadók meglátásaiból egyértelmű: a robotok térhódításában – amit negyedik ipari forradalomként emlegetnek – nem Magyarországé lesz a piac, amely ennek eszközigényét kielégíti. A mi kincsünk a szellemi termék lehet, ezért kell az informatika oktatást is segítő készségekre feltenni a jövőnket: problémamegoldás, tudásépítés, kritikus gondolkodás, mindezt ötvözve a skandináv módival, vagyis a tantárgyak összevonásával és a technológia felhasználásával.

A világot átformáló IT-piac cégei ugyanis egy állásinterjún nem arra kérdeznek majd rá, milyen jegyekkel diplomázott a jelentkező, vagy hányas volt matekból. “Milyen a problémamegoldó készsége? – csak ez érdekli majd a HR-eseket. Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) képviseletében Major Gábor főtitkár elárulta, hogy ennek előzményei itthon is érződnek, de mellbevágóan magyarosan. Saját felmérésük alapján ugyanis a cégvezetők már most komolyan aggódnak a munkatársaik digitális írástudása miatt, de csak tíz százalékuk tervezi továbbképzésük szervezését.

AFP

Beszámolója alapján ezt tetézi a felsőoktatás hozzállása, egyes egyetemi vezetők ugyanis még mindig azon az állásponton vannak: életünk végéig használható tudományos ismereteket kell adniuk, és nem akarják elfogadni a tényt, hogy a munkaerőpiacra kellene felkészíteniük a diplomára hajtókat. Volt már olyan tanár is, aki azt mondta, azért nem fognak modern programnyelveket tanítani, mert akkor elmennek a hallgatók. Így viszont elszáguld mellettük a jövő.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.