Több mint 20 ezer informatikus hiányzik a magyar munkaerőpiacról, és a SMART 2017 konferencián az is kiderült, hogy mi ennek a fő oka: olykor általános iskolai szintű készségek birtokában nincsenek a felnőttek, átképzésük így azelőtt kudarcba fullad, hogy elkezdhetnék őket tanítani.
A Training 360 képviseletében Kovács Zoltán magyarázta el: nem az a legnagyobb elrettentő ereje az informatikai oktatásnak, hogy riasztó tantárgynevek szerepelnek a tantervben. A felnőttképzéssel foglalkozó cég oktatási és fejlesztési igazgatójának mondandójából kiderült: sokkal több felvételiző és fel is vett felnőtt lenne az IT-szektorhoz köthető képzésekben, ha alapvető képességek birtokában lennénk.
Magyarországon több mint 20 ezer informatikus hiányzik a munkaerőpiacról, és e probléma nem fog egyik napról a másikra megoldódni, ez a Training 360 ijesztő statisztikájából egyértelműen kiderült. A jelentkezők mindössze 5 százalékát veszik fel a junior fejlesztőképzésükre – árulta el Kovács Zoltán a SMART 2017 konferencián.
Tudnának és akarnának többet is, de a programozáshoz szükséges alapvető képességek felmérése során máris kiesik a legtöbb ember. A szövegértési tesztnél a jelentkezők fele bizonyul alkalmatlannak, de általános gond a gyors problémamegoldó képesség hiánya is – ezért kellene erre fókuszálnia a közoktatásnak.
Mivel egy technológiai alapú munkahelyen minden másnap új szoftveres funkciókkal kell dolgozni, Kovács Zoltán kiemelte: kevesebb magolás kell az oktatásban és az analitikus gondolkodásra kell nevelni, hiszen ez elengedhetetlen az újdonságok alkalmazásához.
A magyar informatika oktatásának gyakorlati központúnak kell lennie, de ennek a technikai feltételei hiányoznak, a tankönyvek enyhén szólva elavultak, miközben egy cigánytelepen pár tablettel bizonyítják, hogy nagyon egyszerű a jövő állásaira felkészíteni a gyerekeket. Kovács Zoltán is hangsúlyozta: amíg a szaktárgyi oktatásba nem vonják be a mobilok és tabletek felhasználását, a diákok később nem tudják tartani a lépést a technológiával, és az így változó munkaerőpiaccal sem.
A szakember szerint játszva kellene tanítani a gyerekeket a programozása – erre Magyarországon van pár nagyszerű példa, az egyiket részletesen be is mutattuk – az alternatív képzési megoldásokat pedig a jelenleginél jóval több (EU-s) pályázattal és pénzzel kellene támogatni.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.