Mi lesz egy gyerekből, ha az alapvető digitális ismeretekkel sincs tisztában? A bagi cigánytelepen bele sem akarnak gondolkodni, inkább lelkes önkéntesekkel, győztes pályázattal és némi kreativitással bemutatják: pár tablet és néhány ötlet is elég egy színes konténerben, hogy hasznosabb tudást adjanak, mint egy átlagos középiskola informatikaórái.
Alapvető informatikai ismeretek hiányában nem nehéz, hanem szinte lehetetlen elhelyezkedni a munkaerőpiacon, sőt már ahhoz is az átlagosnál erősebb informatikai tudás kell, hogy ne okozzunk kisebb káoszt az életünkben néhány kattintással. És az még csak egy dolog, hogy a magyar iskolákban esélytelen 21. századi módon informatikát tanulni, de egy elmaradott vidéken végképp elveszik egy felnőtt – hát még egy gyerek, aki szomjas a tudásra, de nem kap lehetőséget az élettől. A bagi cigánytelepen is ez lenne a helyzet, ha a BAGázs Közhasznú Egyesület nem lépett volna az ügyben. Az egyesület közösségépítő munkáját nemrég a helyszínen járva mutattuk be. Most egy példamutató tanmese következik arról, hogyan lehet egy romatelep közepén álló színes konténerben pár tablettel megváltoztatni a helyiek jelenét, sőt a jövőjét.
Az interneten fenn van minden, csak tudni kell használni
A Hatvan és Gödöllő között található településen a gyerekek készségfejlesztő gyakorlatokkal, többnyire játékos módon sajátítják el a digitális alapismereteket, hogy ne csak a Facebookot használják, hanem mondjuk emailt is úgy tudjanak írni, ahogy a munkapiacon elvárják, be tudjanak szerezni minden szükséges információt, és úgy általában magabiztosan kezeljenek egy böngészőt, bármi is a feladat.
Projektekben kell gondolkodni: míg például a legkisebbek tabletes játékokon keresztül szereznek alapvető ismereteket, a kicsit nagyobbak például a Prisma alkalmazást használva művészi hatású fotókat készítenek. A lányok divatplakátokat terveznek, míg a fiúk fiktív interjút vesznek fel világhírű futballistákkal – az alanyokat szintén a diákok személyesítik meg, akik a neten olvasnak utána karakterüknek ahhoz, hogy hitelesen tudjanak nyilatkozni "helyette" –, majd meg is szerkesztik az anyagot. Offline munkával is színesítik a projekteket, például sima pólókból Messi és Neymar mezei készülnek el, hogy hitelesebb legyen a beszélgetés.
A módszer bár felnőtt szemmel "gyerekesnek tűnhet", pedig egyáltalán nem ördögtől való gondolat, Norvégiában is így tanítanak, és ott is van az ország a PISA-teszt legjobbjai között.
“Felnőttoktatásunkban is tapasztaltuk, hogy Bagon nagyon fogékonyak az ilyen módszerekre. Láttam már anyukát tableten kitölteni egy interaktív tesztet úgy, hogy egy órán át teljesen lekötötték a feladatok, le sem vette a szemét a képernyőről. A gyerekekről nem is beszélve, ők szinte már követelik a tabletet az önkéntesektől” – mondja a BAGázs vezetője, Both Emőke.
Amióta az érettségihez 50 óra kötelező közösségi szolgálat is szükséges, a gyerekek rengeteg haszontalan dolog közül is választhatnak, de néhány tucatnyian úgy döntenek: szebbé teszik a nehéz sorsú gyerekek életét. Jelenleg huszonöt önkéntes diák jár Bagra. Both Emőke szerint sokan közülük már rég letudták a kötelező óraszámot, és azért mennek hétről hétre, mert élvezik a segítő munkát. Látják, ennek van értelme, a gyerekek fejlődnek, és erre ők is büszkék lehetnek. Azok is, de más hatással is van rájuk: eltűnnek az előítéleteik. Integráció ugyanis nem létezhet egy előítéletes társadalomban. Érzékelik a helyiek akadályait, és legalább annyit tanulnak az életről, mint a gyerekek tőlük.
Az egyesület segítségével az 54 bagi családból 20 kapott számítógépet és internetkapcsolatot az elmúlt években. Ez viszont nem elég, hiszen általános tapasztalat: a gyerekek önmaguktól csak facebookozásra és játékokra használnák az online lehetőségeket, a szülőknek pedig bele kell tanulniuk, hogy ezt miként korlátozzák. "Egy másfél órás foglalkozáson a kicsik 15 percet, a nagyok pedig 60 percet használhatják a tableteket. Az előzetes képzésben résztvevő önkéntesekkel közösen alakítják ki a projektek ötletét. Nekünk nem programozókat kell nevelnünk, hanem bevezetni a gyerekeket az internet tudatos használatába. Alap dolgokkal is elég tisztában lenniük, és máris több esélyük lesz továbbtanulni, amire itt Bagon évről évre nagyobb az igény. Egy fiú például már iskola mellett el is kezdett egy számítástechnikai kurzust, a főiskola vagy egyetem a vágya."
A lányokkal külön el szoktak beszélgetni az önkéntesek, ugyanis a bagiak is tapasztalják: több gyereket, azon belül is nagy arányban lányokat érint az online zaklatás, mint azt gondolnánk. “Beszámoltak már róla, hogy ismeretlenektől kapnak ilyen üzeneteket. Adatvédelmi beállításokról, valamint képek és videók óvatos megosztásáról is oktatást kapnak.
A jelszavakról nem is beszélve, aminek szükségességére meglepő játék világított rá. Ki kellett találniuk a gyerekeknek egymás jelszavait, ami bizony néhányuknak sikerült is, mert például tudták, hogy hívják a másik kutyáját. Ha ez a név egy Facebookon közzétett kutyás kép leírásában is szerepel, máris kész a baj. "A felnőtteknek is biztosítunk alapvető digitális ismereteket, például online banki ügyintézésről, hogy adósságaikat rendezni tudják” – avatott be a részletekbe Both Emőke.
Lehet még ott, ahonnan ez jött
Aki újabb fejezeteket olvasna a tanmeséből, a bagi gyerekek fejlődését a BAGázs IKSZ blogján is követheti. Ahogy teszik a szomszédos Dányon is – ott például olyannyira megtetszett a városvezetésnek a dolog, hogy a polgármester a program átvételéről tárgyal az BAGázzsal.
Az egyesület ténykedése önerőből nem menne, ehhez az egyik hazai IT-nagyvállalat, a LogMeIn segítségét kérték és kapták, az elnyert támogatásból öntötték végső formába a Digitális IKSZ nevű programjukat. Az általános- és középiskolás diákoknak lehetőséget adó Micro-Grant pályázatra jelentkezve kapták meg a forrásokat. A korábbi években több mint 30 pályázat nyert támogatást hasonló programokra, ami például lehetett logikus gondolkodást erősítő ötlet is, de az egyik tavalyelőtti nyertes például robotika tanfolyamot indított.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.