Az IT-s szakemberhiány Magyarországon különösen problémás, a helyzeten pedig csakis valódi változásokkal lehetne javítani. Az informatikusok szövetségének van is rá ötlete, hogyan.
Megjelent az intézmények részére az állami informatikusképzés pályázati anyaga.
Végy egy egyszerű, de annál népszerűbb videojátékot, és azon át mutasd meg, hogyan tehet szert valaki az anyagilag is biztonságos jövőre – ez a Microsoft és a Code.org kezdeményezésének sikerreceptje, mely túlzás nélkül is elképesztően népszerű: már 85 millióan döntöttek úgy, hogy elsajátítják a kódolás, és azzal együtt a digitális írástudáshoz nélkülözhetetlen alapokat. Közben újfent bizonyítást nyert, hogy az informatikussá váláshoz és a technológiai világ támasztotta követelmények megértéséhez nemhogy előképzettségre, különösebb pénzügyi ráfordításra sincs szükség.
Mi lesz egy gyerekből, ha az alapvető digitális ismeretekkel sincs tisztában? A bagi cigánytelepen bele sem akarnak gondolkodni, inkább lelkes önkéntesekkel, győztes pályázattal és némi kreativitással bemutatják: pár tablet és néhány ötlet is elég egy színes konténerben, hogy hasznosabb tudást adjanak, mint egy átlagos középiskola informatikaórái.
Már csak az elmúlt napok hackertámadásai is bizonyították, hogy minél okosabbak körülöttünk a készülékek, annál nagyobb veszélyben vagyunk. Egy minisztérium elleni offenzíva és a főnökünknek tűnő személy ártatlannak látszó e-mailje is képes nagy károkat okozni. A T-Systems Magyarország idei Symposium konferenciáján előadó Adam Philpott szerint el kell fogadnunk ezt, de nem kell paranoiásnak lennünk, hiszen tehetünk a jelenség ellen.
Gondolná, hogy a számítógéppel az internetre is kimerészkedhetünk? De van még ott, ahonnan ez jött.
Harminc éve az előző pártállam messzebb látott a digitális oktatásban, mint a mai.
Két év alatt ezer 8 és 18 év közötti lány tanult kódolni a Skool-programban a hazai IT-cégek színe-javánál. Az önkéntesekkel dolgozó alapítvány most fejébe vette, hogy az informatikatanárok tudását is upgrade-eli, bemelegítésként pedig újságírókat oktattak arra, hogyan lehet a Scratch nevű vizuális programozási nyelv segítségével például egy macskafigurát megnyávogtatni számítógépes parancsokkal.
Podor István egyetemi papír nélkül került a Facebookhoz – meggyőződése, hogy elsősorban még csak nem is a tudása miatt vették fel. A megoldás egyszerűbb, mint sokan gondolnák.
Bármennyire súlyosan hangzik, az elavult géppark, valamint az infrastruktúra miatt a magyar diákok esélytelenek, hogy lépést tartsanak a digitális fejlődéssel. Ám nem ez az egyetlen seb, amiből a hazai informatikaoktatás vérzik. Az iskolai rendszergazdák fizetése nemhogy a nyugati, de még a hazai átlagkeresettel sem tud versenyezni, pedig a diákoknak ők jelentik az informatikaoktatás egyik utolsó bástyáját. Csak ezt valamiért senki sem akarja észrevenni.
Az idei INFOmaraton csapatainak hálózati eszközöket kellett konfigurálniuk, szervert telepíteniük és projekttervet készíteni – mindezt 24 óra alatt.
Hiába a gazdaság egyik motorja az infokommunikációs szektor, a magyar GDP 11 százaléka nem elég erős érv ahhoz, hogy az oktatási kormányzat ne fojtsa el csírájában az informatikaoktatást. Problémát azonban nem csak az oktatáspolitika okoz, hanem az elavult infrastruktúra is: az iskolák többségében még mindig 1-4 Mbit sebességű állami net dübörög, miközben a piacról ugyanannyi pénzért már 80 Mbit-et is kaphatnának.