Míg egyfelől óriási üzlet a drónok gyártása és értékesítése, azokhoz is dől a pénz, akik biztonsági okokból hatástalanítanák ezeket az eszközöket.
Csak tavaly 670 ezer engedélyt adtak ki az Egyesült Államokban drónokra, és azzal együtt, hogy tényleg jópofa szerkezetekről van szó, komoly biztonsági kockázatot is jelenthetnek. Nemcsak az „igazi” repülőgépekre, hanem akár veszélyes szállítmányaik is lehetnek.
A San Franciscó-i Dedrone cég a védekezés oldalán áll, és épp a héten jelentették be, hogy 15 millió dollárral gazdagodott Series B alapítványuk (a Cisco vezére is invesztált a cégbe). A Dedrone fejlesztette ki egyébként a világ első dróndetektáló szoftverét, amely valójában egy óriási adatkönyvtár, amelyben szinte valamennyi forgalomba került drón szerepel. A rendszer 1,2 kilométeres távolságon belül azonnal érzékeli a drónt, azonosítja, és jelzi, ha rossz szándékkal jöhet. Egy zavaró jel hatására a drón elveszíti a kapcsolatot az irányítójával, leszáll a földre vagy visszatér kiindulási pontjára. Egyébként a januári davosi Világgazdasági Konferencián is a Dedrone rendszerét használták.
A Dedrone ügyfelei elsősorban adatközpontok, a drónokkal ugyanis feltörhetők a hálózatok, adatok lophatók, de az is elképzelhető, hogy drón száll a tetőn lévő légkondicionáló berendezésbe, a felforrósodott szerverek adatai viszont könnyen elveszhetnek. A mostani finanszírozásnak köszönhetően a Dedrone növelni szeretné globális értékesítési csapatának létszámát, és minél több katonai ügyfelet szeretne toborozni.