A Marson már kész kolónia várja az első "telepeseket", de az oda vezető út cseppet sem lesz könnyű. Az eseményt világszerte milliók követik majd élőben, és úgy izgulhatjuk végig az első Marsra szállást, ahogy (nagy)szüleink a Hold meghódítását. A National Geographic Channel a vasárnap mutatja majd be azt a hatrészes doku-drámáját, melyben hat asztronauta sorsát követhetjük nyomon, valamint azt, hogyan készülnek a 2033-as misszióra a szakemberek napjainkban. A készítőkkel Londonban találkoztunk.
Az emberiséget régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy vajon mikor léphetünk már végre egy új bolygó felszínére. Az 1969-es Holdra szálláskor a legtöbben úgy vélték, néhány éven belül a Mars lehet a következő ember által “elfoglalt” égitest, erre a történelmi lépésre azonban még várnunk kell. Pedig a Marson való letáborozás mellett nemcsak fantasztikus, hanem tudományos érvek is szólnak.
Az elmúlt év(tized)ekben számtalan missziót indítottak útnak, amiknek köszönhetően egyre jobb és jobb felvételek és pontosabb adatok érkeztek a vörös bolygóról. Ezek azonban nemhogy kielégítő válaszokat adtak volna, de még kíváncsibbá tették az embert. Éppen ezért az egyik legizgalmasabb kérdés az, vajon mikor léphet már az első ember a Mars felszínére és mi történik, ha odaértünk? Ezekre próbál választ adni a National Geographic Channel doku-drámája, a Mars – Utunk a vörös bolygóra.
“Őszintén szólva az lenne az igazi meglepetés, ha 2030-ban még mindig nem élnének emberek a Mars felszínén” – válaszolta kérdésünkre a londoni sajtóvetítés után a többszörös díjnyertes újságíró Stephen Petranek, aki HVG Könyvek gondozásában magyarul is megjelent, Életünk a Marson című könyvének köszönhetően a sorozat egyik szellemi atyjává vált. A szakújságíró szerint a felfedezés iránti vágy a génjeinkbe van kódolva, az emberiség mozgatórugója ugyanis évezredeken keresztül az volt, hogy a horizont mögé jutva új világot fedezzünk fel magunknak.
“A Mars jelenleg az egyetlen olyan bolygó, amire képesek lehetünk eljutni, de igen, a későbbiekben más bolygókat is ugyanígy hódíthatunk majd meg. Hosszú távon ez jelentheti az emberi faj fennmaradásának kulcsát is” – tette hozzá Petranek. És ezt gondolja egyébként a világ legokosabb embereként számon tartott Stephen Hawking is.
Azért élethű, mert létezik
A készítők szerint a két idősíkon – napjainkban és 2033-ban – játszódó sorozat nem a tavaly mozikba került Mars mentőakcióval akar versenyezni, sokkal inkább arra hívja fel a figyelmet, a Mars-utazás résztvevőinek milyen veszélyekkel kell szembenézniük. Pont ezek miatt az utazást önként, elhivatottságból kell vállalniuk.
Amellett, hogy a jelenlegi rakétákkal hat-kilenc hónapig tartó utazás komoly fizikai megterhelést jelent az asztronauták számára, már a landolás is komoly kockázatokat hordozhat magában. Márpedig a Földtől 80 millió kilométeres távolságban az űrhajósok teljesen magukra lesznek utalva.
“Tudományos munkatársként együtt dolgoztam a stábbal a produkción, és azt kell mondanom, a képernyőn is látható eszközök a valóságban is léteznek. A sorozatban fellépő problémákat mind a valós helyzetekből vettük át, illetve azokat mutattuk be, ami a kutatók szerint is könnyen megtörténhetnek” – árulta el a hvg.hu-nak Dr. Robert D. Braun, a NASA korábbi vezető technológusa.
Braun szerint azokat a létfontosságú ellátó rendszereket és űrruhákat, amiket a sorozatban is láthatunk majd, napjainkban fejlesztik és tesztelik a szakemberek. Ezek az eredmények pedig azt is meghatározhatják, mi történhet egy valódi Mars-misszió során.
Kudarc vár a siker előtt
Stephen Petranek szerint az űrkutatásban jelenleg olyan verseny folyik, amilyet eddig még sosem tapasztalhattunk. Míg korábban a nemzetek űrügynökségei voltak azok, akik állami pénzen hajtották végre a fejlesztéseket és értek el eredményeket, mára a magánszektor is megjelent a palettán, és rendkívül komoly eredményeket tudnak felmutatni. A Space X – melynek tulajdonosa Elon Musk maga is megszólal a sorozatban – által fejlesztett Falcon-9 hordozórakéta korábban már bizonyította, képes a függőleges leszállásra, ami komoly fegyvertény lehet a Mars-expedíciók során.
"Az űrhajósok is ilyen űrhajóval szállhatnak majd le a Mars felszínén, illetve ezzel küldhetjük a bolygóra azokat a robotokat és eszközöket, amik képesek lesznek előre megépíteni a marsi emberek életterét” – árulta el Petranek. A szakember szerint ugyanis a kolóniák már készen várják az űrhajósokat, akiknek “csak be kell költözniük”. Petranek ugyanakkor úgy látja, a felszereléssel előre küldött rakéta szinte biztosan megsemmisül majd. Mindez azonban nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a későbbi landolást az asztronauták egyáltalán képesek legyenek túlélni.
A Mars – Utunk a vörös bolygóra című dokumentumfilmet vasárnap este 21 órakor mutatja be a National Geographic Channel.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.